Magyar Érdemrend középkeresztet kapott Szabó Tamás

A jelenleg a Mária Rádió működtetésével, Mária-út-zarándoklatok megszervezésével, valamint a Cursillo mozgalom szervezésével hazánk erkölcsi megújításának érdekében aktív missziós tevékenységet folytató Szabó Tamás, a Mária Rádió és a Mária-út elnöke a rendszerváltozásban játszott szerepéért a Magyar Érdemrend középkeresztjét vehette át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől október 22-én a karmelita kolostorban rendezett átadóünnepségen.

A kitüntetés apropóján életútjáról kérdeztük.

Szabó Tamás munkás szülők második gyermekeként 1953. október 25-én született a Veszprém megyei Halimbán. Gyermek- és ifjúkorának színtere Balatonalmádi volt. A család szemléletét meghatározta, hogy egyik ágon sváb. Mivel a sváboknál két fő bűn van: a lustaság és a pazarlás, ezért a nevelés kulcsszava volt a munka, teljesítmény, rend, becsületesség és tudás. Alap- és középfokú tanulmányait szülőhelyén, illetve a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban végezte. 1973-tól a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem hallgatója volt, ahol vállalati gazdaságelemző szakon szerzett oklevelet. 1983-ban egyetemi doktorrá avatták. Több szakcikke és publicisztikai írása jelent meg. Nős, felesége Becker Hajnalka, két leánygyermekük született.

Szabó Tamás a rendszerváltoztatás hajnalán, 1988 szeptemberében csatlakozott a Magyar Demokrata Fórumhoz (MDF). Rövid időn belül a Veszprém megyei, majd az országos vezetőség tagja lett. Az első szabad választáson Veszprém megye 2. számú választókerületében nyert mandátumot. Antall Józsefnek, hazánk első szabadon választott miniszterelnökének kormányában kezdetben a munkaügyi, majd a pénzügyminisztériumi politikai államtitkári posztot töltötte be. 1992 januárjától a ciklus végéig a privatizáció felügyeletével megbízott, tárca nélküli miniszter lett. Tevékenységével egy igen hosszú idő után függetlenné vált országban, egy újjászülető demokráciában segített az erkölcsileg és gazdaságilag tönkretett ország talpra állításában.

Munkájával hozzájárult, hogy az államszocialista tervgazdálkodásos gazdaságpolitika helyett hazánkban a szociális piacgazdaság, ahogy Antall József programbeszédében elhangzott, „a szociális piacgazdaság magyar változatának” alapjait fektessék le. Ez a gazdasági hatékonyság, a versenyképesség növelése mellett a társadalmi méltányosságot és igazságosságot céljai között határozta meg, a természeti környezet megóvásával egyetemben. Szabó Tamás munkaköréből fakadóan folyamatosan a politikai támadások kereszt­tüzében állt, de több mint negyedszázad elteltével, az összehasonlító elemzések alapján kimondható, hogy vezetésével az első ciklus magyar privatizációs tevékenysége a többi – hasonló történelmi múltú – ország akkori gyakorlatánál átláthatóbb és sikeresebb volt.

– Számomra iránymutató volt az a szemlélet, hogy nem az öklünket, hanem a fejünket emeljük fel. Közgazdászként kulcsszerepem volt az MDF gazdasági és szociális programjának megalkotásában. Később a kormányban is szakmai feladataim voltak. Munkaügyi államtitkárként a munkanélküli-ellátási rendszer megalkotása, hiszen a szocialista gazdaság összeomlott, közel milliós átmeneti munkanélküliséget okozva. Mégis megmaradt a társadalmi béke, mert működött a kifeszített védőháló. Pénzügyi államtitkárként a piacgazdaság alapvető törvényi szabályozása volt a feladatom – jegyezte meg.

Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MDF Veszprém megyei listájának vezetőjeként jutott ismételten mandátumhoz. Ellenzéki képviselőként a gazdasági állandó bizottság tagja volt, majd 1996 áprilisától – már mint a Magyar Demokrata Néppárt képviselője – a számvevőszéki állandó bizottságban tevékenykedett.

– Soha nem akartam politikus lenni, nem is voltam az. Azt a rendszert, amelyben felnőttem, nagyon hibásnak tartottam, és reméltem, lesz módom valami jobbat elősegíteni. De nem terveztem, hogy parlamenti képviselő, államtitkár, miniszter legyek, ezek inkább az ember lépéseinek logikus és szükségszerű következményei, semmint egy ambíció eredményei – fűzte hozzá.

1998-ban már nem indult az országgyűlési választásokon, szakított a politikával, és a közélet más területei felé fordult. Magáénak vallja Antall József halálos ágyán elmondott szavait: „Keresztény Magyarországért küzdöttem, hiszen csak ennek van jövője.” Céljai megvalósítása érdekében 1998 novemberében Cursillót (ejtsd: kurzijjó) végzett. A Cursillo spanyol eredetű lelkiségi mozgalom, a kereszténység rövid tanfolyama, melyben egy négynapos hétvége során lelkigyakorlathoz hasonló, a keresztény életre, értékrendre felkészítő élményben részesülhetnek a nyitott szívű önként jelentkezők. Egyik meghonosítója az idén márciusban elhunyt Gál Jenő verbita szerzetes, misszionárius volt. A magyarországi Cursillo célja, hogy az erkölcs megerősítésével javuljanak a közállapotok, és hazánk újra keresztény legyen.

Szabó Tamás ezt követően lelkiekben megújulva meghonosította a missziós mozgalmat Győrben, Veszprémben, Tihanyban, Budatétényben és Komlón. Elindította a református Cursillót, és segített a cigányoknak, valamint fogvatartottaknak szóló lelkigyakorlatok életre keltésében is. A Cursillo magyarországi jelszavát ő fogalmazta meg először: Legyen Magyarország újra keresztény! Szervezőként közel húsz éve áll a Cursillo missziós mozgalom szolgálatában.

Egy cursillós verbita szerzetestől kapta a kedves „parancsot”, mely szerint „csinálj itt katolikus médiát, fiam!”. Talán ennek a biztatásnak is köszönhetően 2006 januárjában a világi apostolkodás céljából Budapesten megszólalt a Mária Rádió, Szabó Tamás pedig a médiumot működtető egyesület önkéntes elnöke lett.

A rádiónak közel húsz frekvenciája van jelenleg Magyarországon. Érdemei közé tartozik, hogy a Délvidéken a mai napig magyar nyelven szól a Mária Rádió. Emellett segítette a felvidéki magyar nyelvű Mária Rádió elindítását, valamint az internetes szlovák nyelvű adás elindulását is Szlovákiában. Jelenleg a kárpátaljai magyar nyelvű Mária Rádió felállításán fáradozik. Kiemelendő, hogy ez irányú tevékenységével jelentősen hozzájárul a szétszakadt nemzetrészek lelki egyesítéséhez.

A Mária Rádióval kapcsolatban II. János Pál pápával vallja: „Az embereknek hiteles szavakra van szükségük. Olyan szavakra, amelyek építenek, nem pedig elválasztanak, amelyek bizalmat öntenek a félénk szívekbe.”

A Mária Rádiónak havonta negyvenezer példányban megjelenő magazinja van, valamint évente több rendezvényt szervez, egyebek mellett középiskoláknak szóló egyháztörténelmi vagy szavalóversenyeket, különféle pályázatokat, életvédelmi kampányokat folytat.

Szabó Tamás életének meghatározó és talán a Mária Rádión is túlmutató eleme a Mária-út, mely közép-európai Mária-kegyhelyeket összekötő, Mariazell–Csíksomlyó- és Częstochowa–Međugorje-ten­gellyel kereszt alakot formázó, hét országot érintő zarándokút. A Mária-úton – melyben azóta is önkéntesként tevékenykedik – több tízezer ember zarándokol évente gyalogosan, kerékpáron vagy busszal. A magyarországi Mária-tisztelet zarándok- és búcsús hagyományát a tavalyi évben felvették az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára, Szabó Tamás és a Mária Út Egyesület kezdeményezésére.