A csipkebogyó erősíti az ember immunrendszerét

A csipkebogyó a nevét – amely latinul kutyarózsát jelent – Caius Plinius római polihisztor írótól kapta, miután egy veszett kutya harapásától megbetegedett katonát a növény gyökeréből készült főzettel meggyógyított. Nevezik még bicskének, tüskefának, hecsedlinek, csitkenyének. Az előkelő római matrónák a fürdőzés után porrá zúzott bogyóval dörzsölték be a bőrüket, szemfestékükbe a bogyóból kipréselt illatos olajat kevertek.

Nagyanyáink számos betegségre használták, gyógyító hatását a bogyó húsának magas C-vitamin-tartalma biztosítja. Fogyasztása ennek és a benne lévő flavonoidoknak köszönhetően erősíti az immunrendszert, gyulladásgátló, fokozza a szervezet ellenálló képességét. A csipkehús kedvezően hat a cukorbetegségre, szabályozza a vércukorszintet. Étkezés után kell meginni egy csésze teát, így segítve a zsír emésztését. Dohányosoknak is ajánlatos a fogyasztása, mert a nikotin C-vitamint von el a szervezetből. A csipkemagban E-vitamin van, ennek teája epekőoldó hatású és hólyagbántalmak ellen is hasznos. Szárításhoz még a fagyok előtt kell begyűjteni az élénkpirosra színeződött, de még nem kenődő, egészséges termést. Fontos, hogy ne út, közút menti bokrokról gyűjtsünk. Csipkebogyóból gyógytea, lekvár, szörp, likőr, bor, pálinka és kozmetikumok is készülnek. Tanácsos a begyűjtés után a bogyó két végét levágni, majd pedig félbevágva eltávolítani a magokat és a szőrös magbelet.

Teát kétféleképpen készíthetünk belőle. Áztassuk a bogyót néhány órán, de akár egy éjszakán át langyos vízben. A legfontosabb szabály, hogy nem szabad forralni, mert a C-vitamin hő hatására elbomlik.

A másik készítési mód szerint az áztatás után szűrjük le a teát, tegyük félre, a kiázott bogyókat öntsük fel vízzel, forraljuk 15-20 percig. A forralás során a héjból és a magból kinyerjük az összes vitamint – A-, B1-, B2-, P- és K-vitamint – és ásványi anyagot. Ha kihűlt, a két részt összekeverve értékes, jóízű, egészséges italt kapunk.

Télire is készíthetünk szörpöt. Hozzávalók: 2 kilogramm bogyó, 8 liter víz, 1 kiló cukor, 1 liter léhez 1,5 gramm citromsav. A dér csípte bogyót megmossuk, összezúzzuk vagy húsdarálón ledaráljuk, majd 6 liter meleg vizet öntünk rá, és másnapig állni hagyjuk, közben néha megkeverjük. Másnap a levet kipréseljük, majd a visszamaradt gyümölcshúsra 2 liter meleg vizet öntünk és újabb egy napig állni hagyjuk.

Ezt követően ismételten kipréseljük és a két levet összeöntjük, hozzáadjuk a cukrot és a citromsavat. Habzásig melegítjük, leszedjük a habot, és a szörp minden kilogrammjához 1 gramm tartósítószert adunk. A csipke virágszirmai enyhe hashajtó hatásúak, levele hasfogó. A csipkebogyóból liszt is készíthető, amely ínséges időkben szükségeledelként szolgált, háborús körülmények között sokan kenyeret, pogácsát sütöttek belőle. A csipkebogyóliszt a reformkonyha egyik népszerű alapanyaga, fehérjét, szénhidrátokat, rostanyagokat tartalmaz.