A FÖLD MÉLYÉBŐL

2021.02.27. 20:00

Világháborús emlékek kerültek elő a 8-as út építési munkálatainál

Veszprém keleti oldalán húzódó, eddig ismeretlen második világháborús lövészárok egy szakasza és egy szovjet katona földi maradványai is előkerültek a 8-as út építési munkálatainál ősszel.

Marton Attila

Fotós: Balogh Akos

A hadtörténeti emlékek jelentőségéről Pálffy Sándor, a Laczkó Dezső Múzeum resta­urátora beszélt a Naplónak.

Novemberben beszámoltunk róla, hogy a déli elkerülőút építésekor a Budapest úti csomópont közelében középső avar kori temetőrészre bukkantak a szakemberek. A hetedik századi régészeti leletek mellett azonban második világháborús emlékek is előkerültek a területről.

– Először a sárga löszös talajtól eltérő árnyalatú sáv tűnt fel egy 15-20 méteres szakaszon számunkra, mint utóbb kiderült, ez a lövészárok talajban lévő betöltése volt. A kormányhivatal örökségvédelmi osztályával, a Hadtörténeti Múzeummal és a várkapitánysággal történt egyeztetés után elkezdtük dokumentálni a jelenségeket S. Perémi Ágota ásatásvezető irányításával – tekintett vissza Pálffy Sándor.

Mint mondta, drónfelvételeken kirajzolódott, hogy kelet–nyugati irányban húzódik a vonal, cikcakk alakban.

– A feltárás jelentőségét éppen a védvonal iránya adja,

korábban inkább észak–déli irányú lövészárkot feltételeztek. Az árkot szabályos rendszerben, egyenlő törésekkel alakították ki, a területen mintegy 600-800 méter hosszan tártuk fel. A lövészárok szélessége 50-60 centiméter, mélysége nagyjából 80 centiméter volt – részletezte a restaurátor, aki Győrffy-Villám Zsombor régész szerepét emelte ki a munkában.

A veszprémi lövészárok a német Klára-álláshoz közel helyezkedhetett el, és a Lókút és Balatonfűzfő között húzódó árokrendszer egy szakasza lehetett. A német állásokat 1945 tavaszán egy szovjet támadás számolta fel a térségben. A szovjet előretörés gyorsan történt, a város átkarolása észak felől, a gyulafirátóti Nagymező és Márkó irányában haladt: a szovjet 103-as és 98-as gárda-lövészhadosztály 1945. március 23-án vonult be Veszprémbe. A veszprémi víztorony és környéke, valamint a Nagy-Látó-hegy megerődített német támaszpont volt, melyet a harmadik páncéloshadosztály védett, és vélhetően ők foglaltak állást a lövészárokban is – magyarázta a szakember.

A fellelt lövészárok a Kis-Látó-hegyhez (ahol drónfelvételek alapján valószínűsítik, hogy lövészárokrendszer húzódott) van közel, Pálffy Sándor szerint közlekedőárok lehetett, amely összekötötte a megerődített támpontokat. Ezt a verziót erősíti, hogy nem találtak kiépített géppuskaállásokat a területen (azok a magaslati pontokon lehettek, feltételezhetően a Látó-hegyen, ezt feljegyzések is megerősítik). Az árokból főként német leletek kerültek elő, ami azt bizonyítja, hogy német katonai tüzelőállás helyszíne volt a terület. Ugyanakkor kevés kilőtt légvédelmi gépágyúhüvelyt találtak, ami azt jelenti, hogy komolyabb védekező harc nélkül hagyták el a területet a németek.

A két német légvédelmi gépágyúállás C alakú körítő árkának körzetében a szakemberek a lövedékhüvelyek mellett például súlyelosztó kampót (ezt a derékszíj és az azon lévő szerelék megtartására használták), 1938 M gázálarc szűrőjét és fa lőszeresláda deszkáit találták meg. Emellett német csajka, egy negyvenes évekbeli JU87 Stuka repülőgépmodell, alpakkakanál, sátorlapkarika és egy magyar katonai zubbony gombja került elő – utóbbira egy lehetséges magyarázat, hogy az árok kiásásában magyar katonák is részt vettek. Továbbá találtak néhány elhullajtott szovjet éles lőszert is.

Az árok Várpalota felé haladt, majd befordult a mai hipermarket áruház irányába. Pálffy Sándor szerint 1944 nyarán építhették ki, és az is elképzelhető, hogy a város lakói is közreműködtek ebben. A feltárt ároknál komoly harc nem volt, az a Nagy- és Kis-Látóhegyen lehetett, valamint a Cholnoky-városrész bunkereinél.

A mostani feltárás nem előzmény nélküli: a hipermarket építésekor, 2000 körül Rai­ner Pál történész talált puskatust, míg az uszoda építésénél tavaly előkerült egy magyar 1934 M kulacspohár és egy német jelzőpisztolypatron is.

Ezek szintén erősítik a védőállás egykori meglétét.

A helyszínről egy szovjet katona földi maradványai ugyancsak előkerültek, a lövész­árokban gombok és lőszermaradványok hevertek mellette. Az antropológiai vizsgálatok utóbb megállapították, hogy a húszas éveiben járt. Az alsó lábszára hiányzott, egy gránát szakíthatta le. Dögcédula nem volt a csontváz körül, ezért a személy beazonosítása ma már szinte lehetetlen, így valószínűleg ismeretlen katonaként temetik el.

A katona maradványai mellett előkerült egy sarló-kalapácsos rézgomb, magyar fillérek, illetve egy hagyományos, csepp alakú, orosz katonák által használt kanál, továbbá karabélylőszerek és egy szájharmonika. A katona maradványait a feltárás után a Hadtörténeti Múzeum hadisírgondozói szállították el.

Furcsa lehet, de Veszprém második világháborús történetéről viszonylag keveset tudni, a korabeli iratanyag nagy része ugyanis megsemmisült. Az tudható, hogy Veszprémet 1944 júniusától, majd decemberétől folyamatosan bombázták: összesen 85 támadást szenvedett el a város, melyek következtében a 2900 lakóházból csak 800 maradt meg épen. A bombázásokban 75 lakos halt meg. A város mint közlekedési csomópont, valamint a 101. „Puma” Honi Légvédelmi Vadászrepülő Ezred jutasi katonai reptere miatt is célpont volt.

A sírfeltárásokon kívül Veszprém második világháborús emlékei kevéssé dokumentáltak eddig. A megyében ehhez hasonló védvonalat és erődítésrendszert sem azonosítottak még. Pálffy Sándor szerint azért kell foglalkozni alaposan a második világháború időszakának emlékeivel is, mert egy szűk történelmi pillanat lenyomatát jelentik – a front vonalának változásával néhány hétről, adott esetben néhány napról beszélünk –, amit rögzíteni kell az utókornak. A terepi leletek emellett azért is lényegesek, mert gyakran kiegészítik, sőt, akár cáfolhatják is az eddigi ismereteket: a veszprémihez hasonló feltárásokkal jobban be tudják határolni, milyen alakulatok és milyen irányban mozogtak.

A szakember elmondta, lehet, hogy a 8-as út építése során még kerülnek elő második világháborús emlékek, ahogyan a leendő állatmenhely építésekor is lehet erre esély. Pálffy Sándor szeretné, hogy mielőbb megismerhessék a veszprémiek az ősszel feltárt emlékeket, ez az engedélyek beszerzése után lesz lehetséges, először a Laczkó Dezső Múzeum weboldalán.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában