Nyugdíjas munkaerő – Szakmai tapasztalataik is nagyon hasznosak egy-egy kulcsterületen

– Hazánkban a 65 évesnél idősebbek közül 2020-ban 85 ezren dolgoztak. Ők már mindannyian betöltötték a nyug­díjkorhatárt, tehát a nyugdíjuk kiegészítéseként vállaltak munkát – ismerteti Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője. – 2010-ben még csupán 31 ezren voltak, azaz egy évtized alatt majdnem megháromszorozódott a számuk. A dolgozó nők száma 13 500-ról 39 ezerre, a férfiaké pedig 17 500-ról 46 ezerre nőtt ebben a korcsoportban, ez is mutatja, hogy mindkét nem esetében kiegyensúlyozott volt az emelkedés.

A középmezőnyben helyezkedünk el

– Nemzetközi összehasonlításban az látszik, hogy 2020-ban az unió átlagában a 65 év feletti korcsoport 5,7 százaléka dolgozott. Nálunk ennél némileg alacsonyabb, 4,4 százalék volt az arány. Ezzel a 20. helyen állunk a tagállamok sorrendjében – folytatja a szak­értő. – A legnagyobb arányban Észtországban (13,7 százalék), Írországban (12,5 százalék) és Portugáliában (11,2 százalék) dolgoztak a szépkorúak, míg a legkisebb arányban Spanyolországban (2,7 százalék), Luxemburgban (2,8 százalék) és Belgiumban (2,9 százalék). Fontos hangsúlyozni, hogy nálunk a járvány ellenére 2020-ban nem csökkent, hanem majdnem kilencezer fővel nőtt e korcsoportban a foglalkoztatottak száma, ezzel a foglalkoztatási rátájuk is emelkedett 0,3 százalékponttal, ami Európában az ötödik legnagyobb bővülést jelentette, és ez nagyszerű hír. Mindössze tíz tagállamban nőtt a ráta, Litvániában egy, Írországban, Svédországban és Luxemburgban fél százalékponttal, és csak ők előztek meg bennünket – emeli ki a szakértő.

Képzett a mai idős korosztály

– A 65 év feletti munkavállalók csupán kevesebb mint 10 százaléka nem rendelkezett érettségivel, fele középfokú végzettségű és 40 százaléka diplomás volt 2020-ban hazánkban – mutat rá Szalai Piroska.

– A növekedés is egyértelműen annak köszönhető, hogy az ötvenes években született korosztályokban jelentősen nagyobb a legalább érettségivel rendelkezők aránya, és a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb részének van arra igénye, hogy nyugdíjas korában is aktív maradjon. Emellett a Ratkó-gyerekek nagy nemzedéke jobb egészségi állapotban jutott el a nyugdíjaskorig, mint a náluk tíz évvel előbb született háborús gyermekek.

Egyensúlyban az arányok

– E csoport 42 százaléka önfoglalkoztató vállalkozó, 58 százaléka alkalmazott. Leg­nagyobb arányban három ágazatban találjuk meg őket: 16 százalékuk a kereskedelemben, 12-12 százalékuk pedig az egészségügyben és a feldolgozóiparban vállal munkát. Sokan dolgoznak még a mezőgazdaságban (kilenc százalék), valamint a szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatások (nyolc százalék) szegmensében is, főleg szakértői, technikusi, illetve értékesítői munkakörökben. Fele-fele a rész- és a teljes munkaidősök aránya. A járvány alatt is még csupán kevesebb mint 20 százaléknak volt lehetősége néha vagy általában otthonról is dolgozni, ami az uniós átlagnál kisebb 6,7 százalékponttal.

Anyagilag is megéri

A 65 év felettieknek már jobbára iskolások az unokáik, ezért napközben több idejük van, mint a kisgyermekeseknek. Jók továbbá a foglalkoztathatósági kompetenciáik is, mert köztük már alig akad digitális analfabéta, és a szakmai tapasztalataik is nagyon hasznosak egy-egy munkahelyen – magyarázza a volt miniszteri biztos.

– Sokszor olyan kulcsterületen vannak tapasztalataik, amelyeket nagyra értékel a munkahelyük. Pár éve a munkáltatóknak már szociális hozzájárulási adót sem kell fizetniük a nyugdíjas munkaerő után. Továbbá a járulékmentesség miatt csak személyi jövedelemadó terheli a bruttó bérüket, így arányaiban többet kaphatnak kézhez a nem nyugdíjasoknál.

Fontos, hogy megbecsüljük őket

– Hogy megbecsülik-e az idősebb munkaerőt a magyar munkaerőpiacon? – veti fel Szalai Piroska. – Azt gondolom, hogy egyre nagyobb mértékben, egyre többüket. Csak azok maradnak nyugdíj mellett is a munkaerőpiacon, akiket megbecsülnek, és akik jól érzik magukat. Mivel ilyen jelentős mértékben nő a számuk és az arányuk is, ezért merem állítani, hogy sokkal jobb a megbecsülésük, mint korábban, akár 2010-ben volt. Lehet, hogy a teherbírásuk már nem olyan, mint fiatalkorukban, de a részmunkaidőre megkapott keresetük is számottevő nyugdíj-­kiegészítést jelent a családnak, s a mentális jóllétükhöz is hozzájárul ez a fajta hasznosság­érzés. Legtöbben ki is mondják, hogy „addig csinálom, amíg jól érzem magam a munkában”.

Forrás: csalad.hu