Előadás Pápán: Lelki egészség a nehéz időkben

Köszönöm, jól vagyok – Lelki egészség a nehéz időkben címmel tartott előadást Polgár Anita mentálhigiénés szakember, coach múlt hétfőn az S. K. Társulat pinceszínházában. Szabóné Juhász Klára társulati tag köszöntőjében úgy fogalmazott, arról nem kell vitát nyitni, hogy nehéz időket élünk. A lelki egészségről viszont kevés szó esik mostanában, a fizikai jóllétről, betegségekről annál több. Hazánkban szinte szégyen arról beszélni, hogyha lelki gondjaink vannak.

Az egyórás előadás a hétköznapi talpon maradást, a házasságban maradást és az emberhez méltó öregedést érintette. Polgár Anita arra adott praktikus tanácsokat, említett jó gyakorlatokat, tudományos kutatásokra hivatkozva, hogyan tudunk boldogulni a mindennapok során. A sajtónak elmondta, a koronavírus-járvány kapcsán azt kell számba vennünk, hogy mi az, amit megtanultunk belőle, s el kell tenni a tarsolyunkba a tapasztalatokat.

– Bizony ez egy kiúttalan krízishelyzet volt, hirtelen, kívülről jövő fenyegetéssel, és az eddigi megoldásaink semmit sem értek. Beszorítva érezzük magunkat, de hiába szólalna meg a hüllőagyunk, hogy üss vagy fuss, mert mindegyik hasztalan. Ha mást nem, megláthattuk azt, hogy ilyen helyzetben hogyan viselkedünk, vannak-e tartalék-energiáink, amiket mozgósíthatunk. Például meg tudtuk-e szervezni az otthoni munkavégzést, az online oktatást, működött-e a családi élet, vagy akkora teher volt, hogy depresszióssá tett. Nagyon sokan lettek pánikbetegek, megnőtt a családon belüli erőszak. Le kell vonnunk a következtetéseket – mutatott rá a mentálhigiénés coach.

– A lehető legrosszabb az izoláció (elszigetelődés), ha valaki egyedül marad a szorongásaival, a félelmeivel, és nem tud ezektől megszabadulni, mert egészen rossz gondolatok felé visznek el. Fontos, hogy felhívjuk, segítsük ezen ismerőseinket. Még egy nagy tapasztalata volt a Covidnak: a vizsgálatok azt mutatják, hogy aki akciótervet, napirendet dolgozott ki, az sokkal inkább felül tudott kerekedni ezen a káoszon – emelte ki Polgár Anita, hozzátéve, maga sem értette az első karantén idején, hogy miért hangsúlyozzák a pszichológusok, szociológusok azt, hogyha nem megyünk sehova, akkor is öltözzünk fel, vessük be az ágyat, kövessük a napirendet. Aztán kiderült, azért van erre szükség, mert a passzivitás tovább növeli a fáradtságot. – Elfogadott a covidos fáradtság mint diagnózis, ami a fizikai fájdalmon, levertségen túl lelki eltompultságot, koncentrációs nehézséget jelez. Ezeken kellő szervezéssel kerekedhetünk felül – fűzte hozzá.

Szó esett még a pozitív pszichológusok által megalkotott boldogságtortáról, ami megmutatja, mitől függ a boldogság. A kutatások szerint a genetika 50, a környezet csak 10, önmagukért tenni viszont 40 százalékban határozza meg a boldogulásunkat. – A boldogságnak nincs, a depressziónak van génje. Jó hír azonban, hogy a rossz gén nem eleve elrendelés, azt el lehet altatni különféle megerősítő technikákkal, úgymint sport, hit, hála, megbocsátás, humor, optimizmus, (élet)célok kitűzése, emberi kapcsolatok. A pénz mint boldogságfaktor csak egy bizonyos pontig, azon túl már nem boldogít. Ha bizonytalan személyiségként a média kihívásaival találkozva mindig újabb és újabb tárgyakat vágyunk beszerezni, akkor nagyon jó fogyasztóvá válunk. De aki az anyagiakra, az homokvárra építi az életét. A hedonista taposómalom idővel elfáraszt, mert egyre többet kell dolgozni, leépülnek a kapcsolatok, s a végén többet vesztünk, mint nyerünk rajta. Nem az a gazdag, akinek mindenből a legjobb van, hanem az, aki abból, amije van, a legjobbat tudja kihozni – jegyezte meg zárásként Polgár Anita.