Zöld megoldások a veszprémi szennyvíztisztító telepen

A Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. fő feladata a vezetékes ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás. A veszprémi szennyvíztisztító telepen működtetett technológia a szén, a nitrogén és a foszfor formáit alakítja át. A mérgező szerves anyagok visszatartásával megakadályozza, hogy azok bejussanak a természetes vizekbe, ahol a növényzet túlzott elszaporodását idéznék elő, tudtuk meg Volf Balázstól, a veszprémi üzemmérnökség csatornaszolgáltatási üzemvezetőjétől. Szavai szerint a jövőben a foszfor, mint alapvető nyersanyag felértékelődik. Fenntartható megoldást jelenthet majd a szennyvíziszapból kinyerése. Létezik erre már technológia, de egyelőre túlzottan költséges – jegyezte meg a szakember.

Felidézte, hogy a veszprémi szennyvíztisztító telep működése nagy múltra tekint vissza. Még 1962-ben született határozat létrehozásáról, majd napi 5200 köbméter befogadóképességgel 1972-ben kezdte meg működését. Ekkor már a keletkezett iszapot fűtött, oxigéntől elzárt rothasztókban és iszapszikkasztó ágyakban kezelték. Ez azért jelentős, mert az első fermentort hazánkban nem sokkal korábban, 1968-ban üzemelték be. Napjainkra a telep megközelítőleg napi 13 ezer köbméter nyers szennyvíz fogadását, mechanikai és eleveniszapos biológiai tisztítását, nitrogén és többletfoszfor eltávolítását, az iszap oxigénmentes stabilizálását, szárítását és a rothasztás során keletkező biogáz hő- és villamosenergia-hasznosítását valósítja meg. 

A helyben keletkező biogázt gázmotorral égetik el, az így nyerhető villamosenergia a telep napi igényének csaknem hatvan százalékát képes fedezni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázatának keretében nyújtott állami forrást nemrég nyert el a társaság, így lehetőség nyílt a már meglévő biogázmotor mellé egy újabb, egy nagyobb teljesítményű beszerzésére. A Víziközművek energiahatékonysági fejlesztése pályázaton kapott támogatásból 2020 decemberében üzemelték be a mintegy 4.400 négyzetméter alapterületű, 150 kW villamos teljesítményű napelemparkot. Ezzel tovább növekszik a helyben megtermelhető, megújuló energiaforrásból származó villamosenergia aránya. Egyéb energiahatékonyság-növelő beruházásokat szintén terveznek és folyik a levegőztető medencék levegőbeviteli elemeinek membráncseréje, amitől további energia-megtakarítást várnak.