Múltidéző

2022.12.05. 07:00

Három húszemeletest terveztek Veszprém szívébe

A megyeszékhelyen álló húszemeletes épület némi túlzással olyan, mintha „mindig ott lett volna” – természetesen ez nincs így. Az épület – amelyet eredetileg 22 emelet magasra tervezték, ám a hatóságok csak 19 emeletre (16 lakószintre) adtak engedélyt – 1975-ben készült el. Végül 62 méter magas lett és 128 lakásnak ad helyet.

Juhász-Léhi István

Forrás: Napló archívum

Legendák keringenek a városban arról, milyen körülmények között döntött úgy az akkori tanácselnök, hogy az evangélikus templom mellé és a várral egy magasságba építteti a „húszast”, hogy már messziről látszódjon, és nagyobb legyen, mint az egyházi építmények. Erről is kérdeztem Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltárost.

– A tervezett helyszín a Kossuth utca volt, Veszprém egykori kereskedelmi központja, a város közlekedési ütőere – mondta a Naplónak a szakember. – A Kossuth utca forgalmát egykor az is növelte, hogy nem messze – ott, ahol most a Hotel Veszprém van – volt a Búzapiac tér, országos és heti vásárok, nagy tömegeket megmozgató rendezvények helyszíne. A teret természeti adottságai is alkalmassá tették nagy tömegek fogadására. A sima felszínű, széleivel lefelé hajló dolomitfennsíkon könnyebb volt rendet tartani, mert az északnyugati szél leseperte, az eső tisztára mosta felszínét.

Az országos hírű gabonavásárairól ismert Búzapiac tér vonzotta letelepedésre a városba költöző kereskedőket. A tér környékén és a Kossuth utcán kapott építési telket a város evangélikus gyülekezete és tőszomszédságában a zsidó közösség. Itt épültek meg templomaik, iskoláik, üzleteik, polgári otthonaik és a szórakozóhelyek: az Elit kávéház, a Hungária és a Szarvas étterem, vagy az egyetlen kóser vendéglő, a Steiner kocsma.

Márkusné Vörös Hajnalka szerint a Búzapiac tér közelsége hozta azt, hogy ezen a területen jött létre a veszprémi izraelita hitközség központja, ahol minden fontos épület és intézmény helyet kapott. A zsidó udvar bejárata a mai Bajcsy-Zsilinszky utcáról nyílt, ott, ahol most a közösség emlékére visszaállított kapu és emléktábla látható. Az udvarban állt a nagy, 1500 fős neológ közösség zsinagógája (ma a Veszprémi Bányakapitányság székházaként működik, teljesen átépítve). Két házhellyel délebbre, ugyancsak kelet–nyugati irányban állt az ortodox közösség kis zsinagógája, amely a téli időszakban befogadta a neológ zsidó közösséget is, így téli zsinagógának is nevezték. Ezt a szép klasszicista épületet 1974-ben lebontották, ma az OTP déli épületszárnya áll a helyén. A Bajcsy-Zsilinszky utcáról nyílt az iskola épülete és a rabbilakás. Az udvarban kapott helyet a rituális állatvágást végző sahter. Az 1969 és 1974 között közútrendezés során lebontották az épületeket, mementóként csak a kovácsoltvas kapu maradt meg.

Forrás: Napló archívum

– A Kossuth utca, mint Veszprém kereskedelmi központja, tényleg az ütőere volt a városnak – folytatta Márkusné Vörös Hajnalka. – A bontás előtti állapotáról, az egyemeletes, szép házak együtteséről abból alkothatunk képet, ami megmaradt a másik oldalon. Ez a XIX. században, az 1820-as évektől épült fel, és az egységes és nagyon jó állapotát az adta, hogy az 1893-as cserháti tűzvész érintette ezt a területet, ami miatt jelentős felújítások történtek az érintett házakon. Az az indok, hogy rossz állapotban voltak a házak, nem igaz, merthogy az 1900-as években az egészet felújították és modernizálták, többek között a nádtetők helyett előírták a betoncserép használatát, az egységes utcakép érdekében a beugrások, egyenetlenségek kiigazítását. Egyszóval ez egy modern, jó felújítás volt a XX. század elején.

Felvetem: Papp János, a megyei pártbizottság első titkára volt az, akinek a tervei szerint átalakult aztán a belső városmag?

– Igen, és ő az, aki az 1956-os forradalom után az MSZMP Központi Bizottságának tagja, majd 1961–63 között belügyminiszter, 1963–65 között a Minisztertanács elnökhelyettese is lett – mondta a főlevéltáros. – Nagyon nagy befolyású ember volt. A víziója volt az, hogy Veszprémet ipari központtá teszi. Ezt az 1945-ben 25 ezres várost 120 ezres nagyvárossá szerette volna duzzasztani már a '60-as, '70-es évekre. Szerencsére ez nem sikerült, de a 60 ezer is a duplája annak, ami volt.

Forrás: Napló archívum

Márkusné Vörös Hajnalka mesélte, Pap János úgy gondolta, hogy ezt az elgondolást mindenképpen tárgyiasítani kell a városépítészetben is. Márton Istvánt, a Közti és a Lakóterv vezető tervezőjét bízta meg mindezzel.

– Márton Istvánnal a halála előtt sikerült beszélni, és pontosan elmondta: a terv az volt, hogy megépítsék a XX. és XXI. századi modern szocialista városközpontot, de a viszonyítási pont a veszprémi vár volt, annál mindenképpen magasabbra kellett volna építeni – derült ki a főlevéltáros szavaiból. – Nagyon-nagyon fájlalta azt, hogy nem valósult meg a terve. Úgy képzelte el, hogy viszonylag kis területen az ott lakók mindenhez hozzájutnak. Eleve három húszemeletest képzelt el, és a mostani Hangvilla helyén még tízemeleteseket. Megjegyzem, a húszemeletes lakói szeretnek is ott élni, mert a város központjában vannak, és lakásokból gyönyörű a panoráma. Azonban jobb lett volna, ha a toronyházat nem a városközpontban, hanem például a Jutasi úton építik meg. Ami majdnem sikerült is, mert a Jutasi úti lakótelepet is Márton István tervezte, és az tényleg egy teljesen lakatlan területen valósult meg – mondta a főlevéltáros.

A szakember úgy érzi, hogy a történelmi városmagot szedték szét egy 1100 éves városban. Akkoriban egyébként a Veszprém Megyei Tanács Beruházási Osztályán keresztül utalták át az építkezéshez szükséges összegeket, és az ott dolgozók egy idő után elkezdték lassítani a pénzek kifizetését az építkezéshez. Azzal, hogy lassították az építkezés ütemét, végül elérték, hogy a nyolcvanas évek közepére egy teljesen más építészeti, városrendezési szemlélet jött, és ennek köszönhető, hogy Ruttkay Gyula, a fiatal építész a Kossuth Lajos utcának a másik oldalát és a belső udvarokat meg tudta menteni.

De kanyarodjunk vissza magához az épülethez, ahová az első lakosok 1975 januárjától költöztek be. A „húszas” kapcsán a '70-es évek elején voltak az első kapavágások, míg a környező házakat 1966 után kezdték el bontani. A régi épületek bontásával induló, közel két évtizedig tartó építkezés eredménye a mai Cserhát, amelyet az 1968-ban készült kilencemeletes toronyépület, a Lordok Háza, a hotel, a húszemeletes, az új postaépület, a Skála Vár Áruház és a Lovassy László Gimnázium környéke határoz meg.

Forrás: Napló archívum

Sok egyéb mellett a főlevéltáros szerint hatalmas hiba volt, hogy megváltoztatták a Cserhát településszerkezetét, a Búzapiac térről a vár irányába futó utcák és teraszos kertek évszázados rendjét, hogy a Veszprémre annyira jellemző északnyugati szél ne beleakadjon a házakba, hanem átfusson az utcákon, mint egy szélcsatornán. A Dózsavárosban most is így van. Azon a környéken azért nem bontottak, mert oda nem lehetett egyenházakat építeni a földrajzi fekvése miatt. Tény az is, hogy a Cserhát társasházait Budapesten, egy íróasztalnál jelölték ki, észak–déli tájolással. Ami megmaradt a Cserhát korábbi arculatából, az a Csutorás, Malom és Köd utca völgybe lenyúló északi része, ami sokáig építési tilalom alatt állt, így a házak állaga leromlott, korszerűtlenné váltak. Ma a város egyik legszebb, panorámás villanegyede, értékes ingatlanokkal.

Ismét vissza a húszemeleteshez! Márkusné Vörös Hajnalka úgy fogalmazott: a beköltözők szerették a házat kezdettől fogva.

– Az Észak-Dunántúl legmagasabb lakóháza 30 méter mély alapon áll és 70 méter magasra nyúlik – mondta. – Építési technológiája – az úgynevezett Skarne – magyar szabadalom volt, amely abból állt, hogy a kezdeti két monolit vasbeton fogadószint után előre gyártott mélyvasbeton keretelemekből, panelekből és födémelemekből rakták össze az épületet. Annyira jól megcsinálták statikailag, hogy ezt szétrobbantani se lehetne – hangsúlyozta a főlevéltáros. 

Forrás: Napló archívum

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában