Érdemes-e különbséget tenni a kétféle váltótípus és vezetői engedély között?

Ha megtanulunk manuális váltóval felszerelt autót vezetni, akkor amíg az egészségi állapotunk, illetve a háziorvos megengedi, bármilyen 3,5 tonna alatti autóba, kisbuszba, kisteherbe beülhetünk. Van egy első körben könnyebben járható út, de amennyivel egyszerűbb, egyenesebb ösvény, annyival keskenyebb is. 
„Tudtad, hogy automata váltós autóval sokkal hamarabb megtanulhatsz vezetni? Nem kell a kuplung-sebességváltó kezelést megtanulod, márpedig a gyakorlati órák jó részét erre szoktuk fordítani” – hirdeti magát és a lehetőséget az egyik autósiskola. 
Való igaz, a kötelező gyakorlati óraszám az automata váltós autók esetében is 30 óra, és az is igaz, hogy ezt a bizonyos 30 órát – vagy annak jelentős részét – magával a forgalom megismerésével, az azzal való megbarátkozással tölthetjük, hiszen nem megy el a sok, drága óra azzal, hogy az oktató és a tanuló is azon dolgozik, hogy összehangolja a kéz- és lábmozgásokat, és lefulladások esetén újraindítsa az autót. 
Könnyebb tehát ezzel a módszerrel levizsgázni, de van egy nagy hátránya is: az, hogy ezzel a speciális jogosítvánnyal csak automata váltóval szerelt járművek vezethetők, vagyis se a párunk, se a cég kocsijával, se bérelt autóval nem mehetünk, hacsak az nem automata váltós. Sok a zöld rendszámmal guruló kocsik száma is már, de ettől függetlenül a legtöbb autó még mindig hagyományos, manuális váltóval szerelt. 
Ha valaki nem küzd a vezetéstől való félelemmel vagy a gyengébb mozgáskoordinációval, koncentrációs zavarral akár szorongás, akár figyelemzavar miatt, akkor annak érdemes a hagyományos, manuális váltós jogosítványért harcba szállnia a KRESZ-vizsga mezején és a nagyvárosi forgalom síkján. Akinek viszont vannak ilyen jellegű gondjai, azok számára nagy segítség az automata váltós autó és az annak vezetésére feljogosító tanfolyam, illetve vizsga. 
Na de mi van akkor, ha kiderül, hogy mégiscsak kellene a hagyományos vezetői engedély, ami jó a manuális váltókkal szerelt kocsikhoz is? A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM-rendelet 11. § (3) a) pontja alapján elméleti vizsga és tanfolyam nélkül is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki automatikusan működtetett tengelykapcsolóval, illetőleg sebességváltóval felszerelt jármű vezetésére korlátozott vezetői engedélyét hagyományosan működtetett erőátvitelű jármű vezetésére terjeszti ki. 
A rendelet értelmezéséről és az ilyenkor megszokott gyakorlatról Makk Gyula oktatót kérdeztük, aki hosszú évtizedeket töltött ebben a cseppet sem könnyű szerepben. 
– A gyakorlatban úgy történik a különbözeti vizsga, hogy az automata autóra szóló jogosítvánnyal rendelkező tanuló felkeres egy autósiskolát, oda beiratkozik, majd gyakorlati órákat vesz a váltós járművezetés gyakorlása céljából. A tanuló egyéni tudásszintje határozza meg, mennyi gyakorlati órát kell vennie. Megszerzett, magabiztos tudás birtokában gyakorlati forgalmi vizsgát tesz hagyományos, váltós autón, melynek vizsgadíja jelenleg 11 ezer forint. A sikeres forgalmi vizsga után a jogosítványból törlésre kerül az automata váltóval felszerelt jármű vezetésére szóló korlátozás – fejtette ki az oktató. 
Azt nem lehet eldönteni, és talán nem is érdemes, hogy fejlődésnek vagy visszafejlődésnek tekinthető az, hogy két különböző vizsgát is lehet tenni, de a két műszaki megoldás és azok kezelése között nagy a különbség. A rendeletnek megfelelően elvileg akár elméleti vizsga és tanfolyam nélkül is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki automata váltós kocsiban már profi szinten vezet, de ez csalóka tudás, mert szükséges a gyakorlás és az azzal szerzett magabiztos tudás, de ez igaz a korlátozás nélküli jogosítványok tulajdonosaira is. 
Jó példa erre az a tény, hogy az automata váltókkal szerelt autók növekedő számával párhuzamosan emelkedik azon sofőrök száma is, akik előképzettség, tapasztalat nélküliek, és mivel nincs, ezért különbözeti tanfolyam és vizsga nélkül ülnek az automata volánja mögé azzal a felkiáltással: ez olyan, mint a dodzsem! Aztán amikor a megszokott helyen gurulni akar, vagy éppen egy kritikusabb helyzetben hirtelen fékezni szeretne, és emiatt bal lábbal tapos egy nagyot a nem létező kuplungra, vagyis helyette a fékpedál szélére, akkor megtudja, hogy milyen gyorsan tud közeledni a kormány. 
– Az egyik műszaki megoldás használatáról a másikra történő váltás, illetve az átállás senkinek sem könnyű, mindenkitől nagyobb odafigyelést igényel, és ez ugyanúgy igaz a motorosokra is, mint az autóvezetőkre – hívta fel a figyelmet a veszélyre a rutinos oktató.