Margittay Rikárd életműve

2024.06.11. 10:00

Minden magyar ismerje a Balatont!

Margittay Rikárd (1890-1944) neve kitörölhetetlen a Balaton múltjával, kultúrtörténeti hagyományaival foglalkozó kutatók sorából. Az eredetileg jogi és zeneszerzési tanulmányokat folytató, majd kereskedelmi végzettséget is szerző Margittay közgazdasági szerkesztőként tevékenykedett az I. világháborút követően a Pester Lloyd című neves lapnál.

Forrás: pixabay.com

A Tanácsköztársaság idején népbiztosi titkári pozíciót vállalt, ebből kifolyólag a kommün bukása után nehezen talált magának megfelelő állást. Ekkor fordult az irodalom és a történelem, valamint az írás felé. Később pedig úgy döntött, a Balaton mellett vásárol villát magának: 1928-tól Balatonzamárdiban töltötte ideje nagy részét. Megszállottja lett a Balaton történeti kutatásának. Méltatói szerint: „Sokat fáradozott a Balatonnak és vidékének népszerűsítése érdekében, sok műemléket, irodalmi, művészeti emléket, népművészeti hagyományt mentett meg; egyedülálló balatoni könyvtárat gyűjtött össze.” Valóban: Margittay cikkeivel, megnyilvánulásaival hamarosan a tó melléki kulturális élet egyik központi szereplőjévé vált, 1936 és 1943 között a Balatoni Kurír rendszeres szerzője lett. Számtalan műemléket, az épített örökség értékes darabjait fedezte fel és mentette meg.

Művei közül a Balaton. Tájak – Emberek (1943) című könyve még napjaikban is kikapcsolódást nyújtó olvasmány lehet. A kötetből megismerhetjük a balatoni települések mindegyikét, a nevezetességeket és kevésbé számon tartott műemlékek, mint a rádpusztai, dörgicsei, salföldi templomromok történetét, de kitér a Balatonvidék kincslegendáira is. Ebben a kötetben olvashatunk a balatoni irodalomról és művészetről egyaránt és mindazon szereplőkről, akik fontos tevékenységükkel előmozdították a Balaton aktuális ügyeit, többek között Kaáli Nagy Dezsőről, Darnay Kálmánról, Ripka Ferencről, Sebestyén Gyuláról. Balatoni munkáit áthatja e vidék szeretete, fontos alapvetése: minden magyar embernek ismernie kellene a Balaton vidékét. Könyvét saját készítésű fotók tarkítják, teszik érdekessé.

Az általános balatoni összefoglaló kötete mellett megírta az általa nagyon kedvelt Zamárdi történetét, de Endréd históriáját is, de a mai napig szintén érdekes olvasmány lehet a Balaton vár és templom romjai (1936) című műve. Balatonhoz kapcsolódó tudományos, népszerűsítő tevékenysége igen sokrétű. Ebben az időszakban már rendszeresen szerepelt a magyar Rádió adásaiban balatoni témájú összeállításaival. A korszakban kedveltté vált túramozgalom résztvevőjeként bejárta a vidéket, a Balaton körüli nevezetességekről a Turisták Lapjában írt cikkeket. Margittay tevékeny életében igen jó kapcsolatot ápolt a környék neves tudósaival, kutatóival: Darnay Béla és Sebestyén Gyula is barátjának tekintette.

Margittay nevéhez kötődik, hogy 1943-ban Zamárdiban a Kőhegy keleti lejtőjén felfedezte az ún. Szamárkövet. A kőtömbről – melyről fotót is készített – korábban számos legenda született, de Margittay igyekezett az érdekes képződmény eredetét vizsgálni. Eredményeit tanulmányában rögzítette. Végül hosszas kutatásai nyomán Margittay igazolta, hogy nagy valószínűséggel ez az érdekes képződmény pogánykori áldozókőként, oltárként funkcionálhatott. Rendkívül sokoldalú írói és tudósi tevékenysége mellett még egy balatoni témájú történelmi drámát is jegyez: Római sasok a Balaton fölött (1942). Ebben az érdekes műben a Balaton körüli római életet tárja elénk, modern köntösben. A Kr. u. 3. században játszódó drámában már a Római Birodalom bukásának szele érezhető, ebben a különleges történelmi időszakban zajlanak a balatoni események, fiktív történetek.

A Balaton történelmét rajongásig szerető és kiváltképp ismerő Margittay Rikárd távol kedvelt vidékétől, embertelen és méltatlan körülmények között hunyt el. 1944 novemberében még interjút adott tavi kutatásairól, a Balaton életének ismeretlen titkait feltáró tanulmányáról. Zsidó származása miatt azonban néhány hét múlva elhurcolták és 1944 decemberében Buchenwald koncentrációs táborában kivégezték. Bár életműve befejezetlen maradt, de szorgalmas tevékenysége révén számos balatoni írást, tanulmányt, monográfiát hagyott az utókorra. Szellemi öröksége, életműve hangsúlyos részét képezi a balatoni tudományos életnek.

Kovács Emőke

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!