Eltűnnek a szőlőültetvények a Balatonnál?

A balatoni panorámás ingatlant jó áron lehet eladni, ahová megépülnek „gazdasági épület” néven a nyaralók – így összegezte Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke, Szigliget polgármestere az okait annak, hogy eltűnnek a szőlőültetvények a partról, amely téma több olvasónkat is foglalkoztatja. A Balatoni Kör az agrárminisztert kereste meg az ügyben.

– A régióban sajnos nagyon nehéz azokon a területeken megtartani a szőlőültetvényeket, ahol már most is felszabdaltak a szőlőtáblák. Egyre kevesebb az a gazda, ők elsősorban idős emberek, akik még művelik a 2000–4000 négyzetméteres ültetvényeket, amíg bírják. Gyermekeik vagy nem találnak embert a munkára, vagy eleve eladásra szánják a területet. A balatoni panorámás ingatlant jó áron lehet értékesíteni. Ezekkel az árakkal nem tud versenyezni egy borász – vélekedett Balassa Balázs.

Megjegyezte, a legtöbb balatoni településen, ültetvényes területen az építkezés során igazolni kell nyolcvan százalék szőlőterületet. Amint aztán felépül az épület, megvan a használatbavételi engedély, azonnal eltűnnek a szőlők és folytatódik az épület és környezetének átalakulása. Így lesz gazdasági épületből nyaraló, a tűzivíz-tárolóból fürdőmedence.

– Amíg az építési hatóságok, szakhatóságok, önkormányzatok a használatbavételi engedély kiadása után nem kontrollálják, hogy az épületek milyen funkciót töltenek be, illetve az építési engedély kiadásának feltételeként meghatározott nyolcvan százalék szőlő meglétét nem ellenőrzik, nincs esély a táblák csökkenésének megállítására – fogalmazott Balassa Balázs. Szigligeten sajnos már évtizedek óta egyre több szőlőtábla marad parlagon. Vélhetően a szigorú rendezési tervnek, a kontrollnak, néhány bontási határozatnak köszönhetően itt nem jellemző, hogy a szőlőterületeken „gazdasági” nyaralók épülnének, sőt, az utóbbi években növekedett az ültetvények nagysága, de még ez is nagyon messze van a 20-as évek területeitől. Azokon a helyeken, ahol egykor szőlőművelést végeztek, bármilyen építési tevékenység feltétele a szőlőtelepítés.

– A szőlőterületek megóvásáért folyamatosan tárgyalunk az illetékesekkel olyan szabályozásról, illetve törvényről, hogy a termőföld és az építési telek ne mosódjon össze – jelezte Laposa Bence, a Balatoni Kör (BK) elnöke, egy badacsonyi szőlészet-borászat vezetője. Utalt rá, Európa szőlőtermelő helyein átlagosan tíz hektáron található egy feldolgozó. A BK képviselői megkeresték az új agrárminisztert a mielőbbi tárgyalásokért. Tudomásuk szerint a tárca vezetője szintén kiemeltnek tekinti a borászatot, így arra számítanak, hogy közös álláspontot alakíthatnak ki az ültetvények megóvásáért.

Kardos Gábor, a BK szóvivője aláhúzta, ők azt szeretnék, hogy a vendégek az egész éves Balaton jegyében a Balatonra, így Badacsonyra is mint borrégióra gondoljanak. A szőlő nemcsak bor, illetve termék, hanem a szőlőhegyet, a környezetet is jelenti, emellett egész évben munkát ad a régióban.

– Egyre többen építik be a Balaton-parti szőlőültetvények helyét, főleg a külterületi, panorámás területen levő szőlőket vágják ki itt, Paloznakon is – mondja Czegédy Ákos, a település polgármestere. Hozzáfűzte, ők azt szeretnék, hogy a táj megmaradjon, mert itt kétezer éve művelik a szőlőt, első osztályú szőlő termőhelyi kataszter a jellemző. Az itteniek nem örülnének annak, ha eltűnnének az ültetvények. Megvédésükért két éve az elhanyagolt külterületi ültetvényekre kivetették a földadót, hektáronként 200 ezer forintot, amit annak nem kell megfizetnie, aki tovább műveli a szőlőt.

Az így befolyt pénzt a településen a külterületi infrastruktúra fejlesztésére költik.

– Az adózással némileg sikerült megakadályozni az ültetvények eltűnését, vannak előremutató jelek – fogalmazott. Felidézte, Paloznakon korábban adó nélkül ki lehetett vonni a művelésből a zártkerti területeket, sokan kivágták a szőlőt és úgy gondolták, ezzel építési jogosultságot is szereztek. Ezzel gazdasági épületnek álcázott nyaralók épültek a hegyoldalban. Szerencsére vannak, akik továbbra is művelik az ültetvényt, de ez a kevesebb.

– Az biztos, hogy háromezer négyzetméteres területeken nem érdemes piacra termelni szőlőt, hobbiszinten pedig szinte senki nem akar már foglalkozni vele. Így lassan elvész a táj karaktere – mondta Czeglédy Ákos, akinek a becslése szerint mintegy 15 százalék ültetvény tűnt el a Balatonnál az utóbbi években.