Veszprém megyében is egyre kevesebb a burgonya

Tavaly kezdetben az aszály okozott gondot, ezért aki nem öntözött, gyenge, közepes terméssel számolhatott. A későbbi csapadékos időjárás már kedvező volt, de a sok csapadék miatt belvíz alá került a termés. A burgonyabogár szintén pusztított, a permetezés ellenére. Ennek hatása, illetve a kedvezőtlen időjárásé a termésmennyiségben is megmutatkozott – számolt be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint folyamatosan csökken a megtermelt burgonya mennyisége. 1960-ban hazánkban hárommillió tonna burgonya termett, ez a mennyiség 1990-ben 1,2 millióra, a 2000-es évek elejére 784 ezer tonnára csökkent. Jelenleg Magyarországon – a területalapú támogatási kérelmek adatai alapján – üzemi méretben 8088 hektáron termelnek burgonyát, és az éves üzemi burgonyatermés mintegy 200 ezer tonna körüli, ehhez jön még hozzá a háztáji termesztés. Azaz fél évszázad alatt szinte a tizedére csökkent a burgonyatermesztés.

Veszprém megyében is évek óta folyamatosan csökken a vetésterület és a termés mennyisége. Míg 2000-ben közel 31 ezer tonna burgonyát takarítottak be a megyében, 2009-ben már kevesebb mint 13 ezer tonnát, 2017-ben pedig mintegy 7700 tonnát. A vetésterület is csökkent, hiszen a 2000-es évek elején még csaknem 1300 hektáron ter­mesztettek burgonyát, azonban 2009-re ez megfeleződött, alig haladta meg az 500 hektárt. 2017-ben pedig már csak 350 hektáron foglalkoztak burgonyatermesztéssel.

A legtöbb burgonyát egyébként Csongrád, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében termelik. A NAK adatai szerint a magyarországi fogyasztás 75–80 százalékát fedezi a hazai termés, emellett az elmúlt években 22–28 ezer tonna volt az import étkezési burgonyából, ami a legnagyobb mennyiségben Franciaországból, Hollandiából és Szlovákiából érkezett. A burgonyaexport 5–10 ezer tonna, elsősorban Romániába és Csehországba irányul.

Mindemellett nagyon magas a késztermékek behozatala. A feldolgozott, fogyasztásra előkészített fagyasztott késztermékből 40–46 ezer tonnát importálunk, a legtöbbet Hollandiából és Lengyelországból. Érdekes módon a 10 ezer tonna körüli ilyen exportunk nagy része is Hollandiába és Lengyelországba megy.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint az egész éves kínálati pozíciónak a megfelelő tárolókapacitás az alapja, ez azonban fejlesztésre szorul a szektorban, ahogy az öntözési háttér is. Örvendetes lenne a félkész termékek jelenlegi 3–5 százalékot képviselő arányát jelentősen növelni, és a fogyasztás élénkítéséhez a burgonyaágazatban is szükség lenne a közösségimarketing-tevékenységekre, valamint elengedhetetlenek a termelői együttműködések, a közös termelésszervezés és értékesítés. Ez nemcsak az árak ingadozását segítené mérsékelni, hanem a közös feldolgozás felé is vezethetne. Az erős feldolgozóipar hiányát ugyanis nagyon megszenvedi az ágazat.

Pajak Károly, Nyárád polgármestere elmondta, a helyi önkormányzat 2011 óta foglalkozik burgonyatermesztéssel, és az évek során valamelyest növelték is a vetésterületet. Ez jelenleg két-három hektárt tesz ki. – Az elsődleges célunk az volt, hogy a saját részünkre termeljünk burgonyát, és ellássuk a helyi konyhát – emelte ki. Mint mondta, most már a termésmennyiség meghaladja a konyha szükségleteit, így a megmaradt burgonyát értékesítik; tavaly többek között a pápai piacon is árultak késő őszig.

– Sok helyen panaszkodtak a termésre, Nyárádon azonban ez meglehetősen jól alakult. A sárga héjú, sárga húsú változatot termesztjük, az Agriát. Jelenleg is van még burgonyánk, amit a szárazság és a kevés csapadék miatt viszonylag jól tudtunk tárolni – mutatott rá Pajak Károly.

Hozzátette, a településen komoly hagyományai vannak a burgonyatermesztésnek, hiszen egykor a „sűrűi” sárga krumpli híres volt a környéken. Ezt régen még lovas kocsival vitték a pápai piacra. A hagyományokat ápolva napjainkban fesztivált is szerveznek a burgonya köré, melyet minden év szeptemberében rendeznek meg magas érdeklődés és családias hangulat mellett. Ezen a programon a burgonyából készült ételek, a különféle cicegék állnak a középpontban.

Györgyi Péter, a Vecsési Savanyúság nevű pápai zöldség- és gyümölcsbolt vezetője megjegyezte, noha már megjelent az importkrumpli, boltjukban még zirci burgonyát árusítanak. Hozzáfűzte, a többi zöldség esetében tapasztalt áremelkedéshez képest a burgonya ára kevésbé lódult meg, náluk most 220 forint kilója.