Soha nem látott mértékű fejlesztés a Magyar Falu Program keretében

Ahogy beszélgetőtársam, Gyopáros Alpár – aki ezen programok megvalósításáért felel a Miniszterelnökség kormánybiztosaként – fogalmaz, soha nem volt még példa ilyen mértékű fejlesztésre a kistelepülések életében.

Csaknem napra pontosan három éve kötötte meg a kormány és Veszprém az együttműködési megállapodást a Modern Városok Program helyi fejlesztéseiről. Mi történt az elmúlt három évben, hogy állnak ezek a projektek?

– Veszprémben 2016. május 10-én kötötték meg a megállapodást, s nagyon jó programot állított össze a város Porga Gyula polgármester úrral az élen, de a megvalósításért nagyon aktívan lobbizik Ovádi Péter országgyűlési képviselő úr is. Összesen 96 milliárd forint fejlesztést álmodott meg magának a város, ez 13 projektet jelent. Úgy látjuk, ezek a beruházások nagyon jól haladnak, egyetlenegy sincs közöttük, amivel ne történt volna valami az elmúlt időszakban. Van, ahol a tervezés, a telekkisajátítás vagy akár már a közbeszerzési eljárások lefolytatása zajlik, de olyan is van, amelyik már a végéhez közeledik.

Talán a legjobb példa az állatkert, ott egy 2,5 milliárdos fejlesztés folyik, amely a finiséhez ér. Egyébként nagyon komplex a program: van benne iparterület- és egyetemi fejlesztés, tudáspark kialakítása, kerékpárút, az aranyos-völgyi híd megépítése, színház- és zeneiskola-felújítás. A Veszprém Aréna bővítése nyilván összefüggésben áll a 2022-es kézilabda-Európa-bajnokság megrendezésével is, amelynek Veszprém lesz az egyik helyszíne. A közvélemény által az egyik legjobban várt beruházás, az új városi uszoda megépítése is sínen van. Ezek olyan nagyságrendű, de régóta áhított beruházások, amelyeket önerőből megvalósítani esélye sem lenne egy-egy városnak. A Modern Városok Program költségeinek nagyjából a kétharmadát hazai forrásból, a fennmaradó egyharmadot pedig uniós pénzekből finanszírozzuk. Tehát elsősorban a hazai gazdaság teljesítménye és a feszes költségvetési politika engedi meg, hogy ezeket a több éven át húzódó, sok ezer milliárdos terveket meg tudjuk valósítani.

A Veszprémet érintő fejlesztésekről viszonylag sokat írtunk már a Naplóban, a Magyar Falu Program talán még kevéssé ismert olvasóink előtt. Pontosan mit jelent ez a megyénkben, milyen fejlesztések valósulhatnak meg, kiket érint, és mennyi pénz áll rendelkezésre?

– Ez a Veszprém megyei települések döntő többségét érinti, hiszen 207 olyan település van a megyében, amelyek lélekszáma nem éri el az ötezer főt, a program kedvezményezetti körébe az ilyen típusú települések tartoznak. A nevével ellentétben nemcsak falvak vehetnek benne részt, hanem olyan kisvárosok is, amelyek lakossága ötezer lélekszám alatt van. Érdemes leszögezni, hogy ez nem egy egyéves program. 2018-ban hirdettük meg és kezdtük el a tervezését, nem egy íróasztalnál íródott, hanem valóban a településekkel együtt készítettük a programot, maguk a falvak nagyon sok javaslatot hoztak, de a megyék országgyűlési képviselői is kivették a részüket a munkából, a Veszprém megyeiek különösen aktívak voltak ebben.

De bevontuk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét, a többi érdekvédelmi szervezetet, ráadásul elindultunk egy országjárásra is, több mint ötven helyen megközelítőleg négyezer emberrel találkoztunk. A kistelepüléseket az elmúlt évtizedekben jóval nagyobb arányban sújtotta a népességcsökkenés problémája, mint a városokat vagy Budapestet. 2887 olyan település van az országban, amelynek a lélekszáma nem éri el az ötezret, és megközelítőleg 2500 ebből olyan, amelynek folyamatosan csökken a lakossága.

Köztük olyan kirívó példák is akadnak, mint a Veszprém megyei Megyer, amely az elmúlt 15 évben hetvenszázalékos csökkenést szenvedett el – szemben az országos átlagot jelentő három százalék körüli népességcsökkenéssel. A programunkat tehát az ez elleni küzdelem hatja át, és hogy ha szeretnénk a rossz folyamatot megállítani, és növelni a kistelepülések népességmegtartó erejét, akkor ezt egy egyéves programmal nyilván nem lehet elérni. Az biztos, hogy amit 2019-re terveztünk, már az is akkora forrástömeg a falvak számára, amire még soha nem volt példa Magyarországon falufejlesztésben. 2019-ben 150 milliárd forintot tudunk elkölteni erre a célra. Ez viszont tisztán hazai forrás, ebben egy eurócent uniós pénz nincsen.

Milyen fejlesztésekben gondolkodhatnak a falvak?

– Három fő területre koncentrál a Magyar Falu Program ebben az évben. Nemrég fogadta el a kormány a falusi csokot, ebben magánszemélyeket támogat a költségvetés, az általános csok elvei mentén többletforrást biztosítunk azoknak a családos vagy családot tervező fiataloknak, akik azokban a falvakban élnek vagy szeretnének letelepedni, amelyeknek csökken a lélekszáma. Veszprém megyében a már említett 207 településből 174 érintett ebben. Az erre vonatkozó jogszabály hamarosan megjelenik, július elsejétől lép majd hatályba.

Röviden arról, mit is tartalmaz ez a falusi csok. Ugyanazt a támogatási összeget, amit az általános csokban fel lehet venni gyereklétszámtól függően, tehát például három gyerek esetén tízmillió forint vissza nem térítendő támogatásról van szó, ezt a pénzt a kedvezményezett falvakban használt ház vagy lakás vásárlására és bővítésére, korszerűsítésére is igénybe lehet venni. Nyilván lesz egyfajta árfelhajtó hatása is ennek a kistelepüléseken, de nem szeretnénk, hogy ez elvigye a támogatást, ezért korlátozzuk a vásárlásra fordítható összeget, ez azt jelenti, hogy a tízmilliós támogatásból ötmillió forint erejéig költhető vásárlásra, a fennmaradó összeg pedig felújításra, korszerűsítésre. Azzal számolunk, hogy nagyon sok esetben ez a tízmillió forint akár elég is lehet arra, hogy a család ingatlant szerezzen és újítson fel, de amennyiben mégsem lenne elég, a kamattámogatott hitel itt is rendelkezésre áll, két gyerek esetében 10, háromnál pedig 15 millió forint összegben.

Újdonsága a falusi csoknak, hogy nem csak lakásvásárláshoz, hanem meglevő lakás, ház felújítására, bővítésére is igénybe lehet venni az előbb említett összegek felét. Ez a lakhatási lába a 2019-es programunknak.

A másik lába a közlekedés. Autópályaügyben nem áll rosszul az ország, de emellett komolyan foglalkoznunk kell a mellékutak hálózatával is, mert bármerre megyünk, nagyon rossz állapotban levő utakat is találhatunk. Ebben az évben 430 kilométernyi ilyen utat újítunk fel országszerte, ebből 28 kilométert Veszprém megyében, például a Tapolca–Sümeg közti út 7 kilométer hosszú, legrosszabb állapotban lévő szakaszát is. Itt is érdemes elmondani, hogy ez sem egy egyéves program, évről évre legalább hasonló nagyságrendben kell felújításokat végezni.

A harmadik lába a programunknak főképpen a települési önkormányzatokat érinti, itt 18 pályázatot hirdetünk az idei évben, ebből kettő az egyházakat, 16 pedig az önkormányzatokat érinti. Ezekben olyan kérdésekkel foglalkozunk, amelyek jellemzően az életminőséggel függenek össze, döntő részben közszolgáltatásokról van szó, például óvodák, bölcsődék fejlesztéséről vagy építéséről, járdafelújításokról, vagy éppen a hiányzó háziorvosok pótlásáról. Ma hazánkban a kistelepüléseken 250 üres háziorvosi praxis van.

Tehát mindazon kérdésekkel szeretnénk foglalkozni, amelyek segítenek a falusi életminőséget úgy emelni, hogy vonzóvá váljon egy-egy település. Ezek a pályázatok folyamatosan jelennek meg, ötöt már meghirdettünk, nemrég épp a háziorvoshiányt mérsékelni igyekvő pályázatunkat. Orvosi rendelők, de akár háziorvosi lakás építésére is lehet pályázni, ehhez például kész kiviteli terveket is kínálunk, az üres praxissal rendelkező település számára megfinanszírozzuk a telek vásárlásától a lakás kulcsra kész átadásáig az orvos szolgálati házát, de csak abban az esetben, ha a polgármesternek van egy megállapodása egy érdeklődő háziorvossal. Ezek egyébként vissza nem térítendő, elő­­finanszírozott támogatások, s ami a legfontosabb, a támogatói okirat kibocsátását követően pár nap alatt a teljes összeg az önkormányzat számláján lesz.

Az építőipart különösen sújtja a munkaerőhiány országszerte, van-e, lesz-e elegendő kapacitás ezeknek a programoknak a végrehajtására?

– Ezzel mi is naponta szembesülünk, különösen a Modern Városok Program kapcsán, hiszen a munkaerőhiánynak árfelhajtó hatása is van, így időről időre felül kell vizsgálni a már elfogadott projekteket is, de eddig mindig találtunk megoldást. A kistelepülések projektjeivel kapcsolatban viszont bizakodóbb vagyok, mert a falvakban ma még ott vannak az iparosok, a mesteremberek.

Ha a polgármester tudja, ki a jó kőműves, asztalos, ács, és ha tudja velük úgy egyeztetni a beruházásokat, hogy beleférjen a munkájukba, akkor nem lehet gond. Ráadásul egy-egy projekt befejezésére sok idő áll rendel­kezésre. Amennyiben az önkormányzat mégsem tudná az általa vállalt határidőre befejezni a munkát, akkor ír nekünk egy kérelmet, s megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy átütemezzük a program befejezését.

Mit terveznek a következő évekre, lesznek-e jövőre újabb pályázati kiírások?

– Ezt szintén az érintettekkel beszéljük át, folytatjuk az országjárást is. Biztosan lesznek változások, lesznek új célterületek is, de egészen biztos, hogy vannak olyanok is, ahol folytatni kell a most elkezdett munkát. Amíg például van üres háziorvosi praxis, én biztosan folytatnám a szolgálati házak építését, de tovább megyek: amennyiben elfogynának ezek, én a már betöltött praxisok számára is kínálnék hasonló lehetőségeket. Másik példa a falugondnoki szolgáltatás, ami nagyon hasznos tevékenység a kistelepülések számára. Ma azonban a törvény hatszáz lélekszámban korlátozza ezek támogatását, ezért jó lenne ezt kiterjeszteni.

De nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a kistelepüléseken a közösségi terek általában többfunkciós épületek, a valódi közösségi funkciójukat nem feltétlenül töltik be, ezért már ebben az évben is indítottunk erre vonatkozó pályázatot elsősorban infrastrukturális beruházásokra, de a működtetésre is. Ma ötmillió forintra pályázhatnak erre a célra, ráadásul 12 hónapra egy közösségszervező alkalmazott bérének finanszírozására is lehetőséget nyújtunk, ez is egy olyan terület, amit feltétlenül folytatnunk kellene jövőre is.

Én annak örülnék, ha az ország összes kistelepülésén lenne egy olyan közösségi tér, amit valóban erre a célra tudnának használni az ott lakók.