Madárinfluenza: minden baromfifaj fogékony a vírusra

Mindkét helyszínen a betegség H5N8 altípusát mutatták ki, a telepeken megkezdték az állomány leölését, a gazdaságok köré három kilométer sugarú védőkörzetet vontak, és tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetet jelöltek ki. Az országos főállatorvos pedig elrendelte a baromfiállományok zárt tartását.

– A kór már egy ideje itt van körülöttünk, az előző hetekben Lengyelországban mutatták ki ezt a vírusváltozatot háziszárnyasokban. Számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb hazánkba is elér. Ilyenkor a hatóság egy eljárásrendet követ, az országos főállatorvos elrendeli a fertőzött telep állományának megsemmisítését, ez ekkora állományoknál több hetet vesz igénybe – mondta el lapunk érdeklődésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke.

Az üres telepet kitakarítják, fertőtlenítik, majd elkezdődhet a zárlatok feloldása, a körzetek átminősítése. A H5N8 szerotípus utoljára 2016–2017-ben okozott jelentős járványt, akkor hárommillió baromfit kellett elpusztítani miatta. Ez az altípus Európában nem okozott emberi megbetegedést, a baromfihúsok biztonsággal fogyaszthatók.

– A vírus legfőbb terjesztői a vadmadarak, ezért érdekes, hogy egy zártan tartott fajnál is megjelent. Ilyenkor a hatóság szakemberei komolyan megvizsgálják, hogy juthatott be a vírus az állományba, hiszen ezeken a zárt, intenzív gazdaságokban komoly biztonsági intézkedéseket tesznek. A vírus nagyon könnyen terjed. Az országos főállatorvosi határozat részletesen szabályozza, hogy mi a termelő feladata a fertőzés elkerüléséért – tette hozzá a szakember.

A Baromfi Terméktanács és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések betartására. Ilyen például, hogy csökkenteni kell a személyforgalmat a telepeken, de a telepi dolgozók otthoni baromfitartása sem javasolt ilyenkor.

– Úgy tűnik, hogy minden baromfifaj fogékony a vírusra, a 2016-os járvány tapasztalata, hogy a külterjesen tartott állományok könnyebben fertőződnek. Ennek objektív okai vannak, az így tartott állatok könnyebben találkoznak a vírusközvetítő vadmadarakkal, rágcsálókkal. A víziszárnyas-tartóknak el kell követniük mindent, hogy elkerüljék a fertőzést. Lehet hálóval fedni, fedett helyen etetni-itatni. A vándormadarak beszállnak a telepek etetőihez, itatóihoz, már azzal sokat lehet tenni a háztáji baromfitartónak, ha fedett helyen eteti-itatja állatait – fejezte be Csorbai Attila.

A szakember szerint a baromfitermékek árának emelkedésével rövid távon nem kell számolni. Jelenleg a madárinfluenza miatti ázsiai importkorlátozások terméktöbbletet jelentenek a hazai piacon.

ZÁRVA KELL TARTANI A BAROMFIT

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza-vírussal történő fertőződésének kockázata. A zártan tartás azokra a gazdaságokra vonatkozik, ahol az állatok kifutója felülről és oldalról nem védett megfelelő erősségű madárhálóval. A közlemény szerint továbbra is érvényes a baromfitelepek járványvédelmi minimumfeltételeit tartalmazó 2017-es főállatorvosi határozat, amely az állományok közötti terjedés megakadályozását szolgálja az állattartó létesítmények járványvédelmi zártságának fokozásával. Ezen előírások között szerepel például, hogy a takarmányt zárt, fedett helyen kell tartani, nyílt vízből pedig tilos itatni. Az állatok almozására használt anyagot szintén meg kell óvni a vadmadarakkal való érintkezéstől. Azok, akik nem tartják be az előírásokat, járvány kitörése esetén elesnek az állami kártalanítástól – írták.