Finom és egészséges táplálék, mégis keveset eszünk belőle

A halastavakból nagyrészt ilyenek is kerülnek a boltokba. Az iparszerű, intenzív halelőállítás uralkodó faja viszont az afrikai harcsa, ebből egyre többet termelnek.

Az Agárgazdasági Kutatóintézet (NAIK-AKI) friss lehalászási jelentéséből kiderül, hogy hazánkban az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás mértéke hat és hét kilogramm között mozgott az elmúlt három évben. Nagymértékben elmarad az EU átlagától és a világátlagtól is. A magyarok leginkább a másfél-két kilós pontyot részesítik előnyben vásárláskor, és a kereskedők is ezt az átlagsúlyt tartják ideálisnak a gazdaságos feldolgozáshoz, például a pontyszeleteknél.

Íz, ár, munkaigény

A halhúsfogyasztásunk jellemzően idényjellegű: leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban veszünk halat. A feldolgozott, a fagyasztott és a konyhakész halászati termékek iránt viszont nő a kereslet. Az egy főre vetített éves halfogyasztás 2016 és 2018 között évente átlagosan harminc-negyven dekagrammal nőtt, 79 százalékát az importból származó halak adták 2018-ban. Az alacsony hazai halhúsfogyasztás több okra vezethető vissza. Leginkább a lakosság árérzékenysége, ízlése, a haltermékek elérhetősége, személyes tényezők és az otthoni feldolgozás munkaigénye miatt is kevésbé kedvelt húsféle a hal.

Egészségesnek tartják

Megkérdeztük olvasóinkat is, gyakran esznek-e halat. Ferenczy Zsuzsanna nemrég ruszlit vacsorázott és vett hekket. A strandon is halat evett. Az egészséges táplálkozásra ügyelve választja ezeket az ételeket és szereti is az ízüket. A halat többféle elkészítési módon kedveli. Heti egyszer kerül a tányérjára hal és a halászlét is szívesen elfogyasztja. Csizmadia Gyula is szereti a halat, akár rántva, akár a konzervként megvásárolhatót. Halászlét is szokott korábban készíteni, de mivel családtagjai nem ettek belőle, leszokott erről. Szerinte azért fogyasztanak a magyarok ritkábban halat, mert drágának tartják.

Ponytok a tavakban

A lehalászási jelentés több statisztikája a hazai haltermeléssel foglalkozik. A halastó művelési ágban 30.639 hektár tóterület jegyzett, ebből az üzemelt tóterület nagysága 27.056 hektár volt. Az elmúlt öt évet vizsgálva elmondható, a teljes tóterületnek 85-90 százaléka üzemel. Az előző évhez mérten két százalékkal nagyobb területen történt gazdálkodás 2019-ben, 29 hektár új halastavat létesítettek és 206 hektárnyit vontak rekonstrukció alá.

A magyarországi halastavi termelés mennyisége tavaly 20.619 tonna volt, az előző évi mennyiséghez képest kilenc százalékkal kevesebb. Továbbra is a ponty termelése a meghatározó, ami a természeti és klimatikus viszonyokra vezethető vissza. A tógazdasági étkezési célú haltermelésből 84,5 százalékkal részesedett 2019-ben. Ám a pontyhús előállítás elmúlt öt évét vizsgálva lassú csökkenő tendencia figyelhető meg.

A növényevő halfajok közül a lehalászott amur a megtermelt mennyiség 3,1 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid) hét százalékát adta a múlt évben. A ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 265,8 tonna volt, ami 19 százalékos csökkenést mutatott. A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 240,3 tonna volt. Halgazdálkodási vízterület telepítésére 1.715 tonna halat értékesítettek a termelők.

Iparszerű nevelés

Az intenzív körülmények között történő haltermelés iparszerű tevékenység, minden fázisa folyamatos kontroll mellett történik. Hazánkban ilyen rendszert 2019-ben 21 vállalkozás 23 telephelyen üzemeltetett. Az így termelt hal mennyisége 4.740 tonna volt, ami 2018-hoz képest 12 százalékos bővülést jelentett. Az étkezési hal mennyisége 3.801 tonnát tett ki tavaly. Az intenzív rendszerekben uralkodó halfaj az afrikai harcsa. Termelésének folyamatos növekedése előnyös tulajdonságainak tudható be. Szezonon kívül is szaporítható, jó a növekedési és takarmányhasznosítási képessége, húsa szálkamentes. Az intenzív termelés 93,7 százalékát tette ki. Kisebb arányban van jelen a tokfélék medencés nevelése, a pisztráng és más fajok termelése a zárt rendszerekben.