Jól alkalmazkodtak a pandémiás helyzethez a Veszprém megyei kisvállalkozók

A Veszprém megyei kisvállalkozói szektor összességében rendkívül sikeresen kezeli a pandémiás helyzetet. Az Erste Banknál pénzforgalmi számlát vezető mikrovállalkozások forgalma szeptemberben több mint 42 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amely az országos átlagot (14,6 százalék) messze meghaladó növekedést jelent – mondta el Erdei Zsuzsa. Az Erste Bank kisvállalkozói területért felelős vezetője három veszprémi céget keresett fel, hogy maga köszönje meg a pénzintézet melletti elkötelezettségüket és azt a kitartást, folyamatos munkát, amellyel a közösségüket is szolgálják.

A készpénzforgalom is biztató képet mutat, a szeptemberi adat lényegében megegyezik az előző év azonos időszakában mérttel. A pandémiás helyzet miatt ugyanakkor a készpénzforgalom összetétele jelentősen átalakult tavalyhoz képest. A pénztári befizetések 10 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, a pénztári kifizetések pedig csaknem teljesen lenullázódtak, az ATM-es készpénzfelvétel ugyanakkor 19 százalékkal bővült.

Az ügyfelek száma alapján jelentős méretű csoportot alkotó kereskedelmi cégek forgalma szeptemberben 50 százalékos növekedést mutatott a járványos időszakot megelőző 12 hónap havi átlagához képest. Az iparban a szeptember 1,3 százalékos bővülést hozott. Ezen belül a feldolgozóipari kisvállalkozók számlaforgalma 1,2 százalékkal mérséklődött, míg az építőipari cégeké több mint 2,3 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági vállalkozások forgalma ugyanakkor csökkent szeptemberben: az agrárcégek csaknem 19 százalékkal tranzaktáltak kevesebbet a pandémiát megelőző év havi átlagánál.

A szolgáltató szektorban működő kisvállalkozók számlaforgalma 3,2 százalékkal bővült. Ezen belül a szállítással, raktározással foglalkozó cégek számlaforgalma 16,5 százalékkal zsugorodott, az IT-területen működő illetve kommunikációs vállalkozásoké 4,5 százalékkal csökkent, a humán-egészségügyi ellátásban működőké azonban 17,5 százalékkal emelkedett, az oktatással foglalkozó cégeké pedig 18,4 százalékkal ugrott meg szeptemberben. A járványhelyzettel járó korlátozásokat leginkább megsínylő területek közül a művészeti területen és a szórakoztatóiparban tevékenykedő, valamint a szabadidős tevékenységgel foglalkozó kisvállalkozók forgalma közel 15 százalékkal csökkent, míg az ingatlanügyletekkel foglalkozó mikrovállalkozások számlaforgalma 5,3 százalékkal maradt el a korábbitól, a szálláshely szolgáltatásban illetve a vendéglátásban működőké viszont csaknem 23 százalékkal nőtt.

A mikrovállalkozások számára nagy segítséget jelent a fizetési moratórium. Az Erste Bank kisvállalkozó ügyfelei eseti törlesztéses hiteleinek teljes összegét moratórium alá vonta tavasszal. A szeptember végi adatok alapján ezen hitelügyleteknél a veszprémi kisvállalkozások 52 százaléka választotta azt, hogy inkább tovább fizeti a tartozást, ne húzódjon el annak visszafizetése. A folyószámlahiteleknél az ügyfelek 56 százaléka választotta azt, hogy inkább tovább fizet. Mindkét mutató magasabb az országos átlagnál, amely 39 illetve 53 százalék, és jól mutatják, hogy a veszprémi vállalkozások milyen eredményesen tudtak igazodni a koronavírus miatt megváltozott működési környezethez.

„A hazai kisvállalkozói szektor sikerének kulcsa az alkalmazkodóképesség. A mikrovállalkozók gyakran gyorsabban idomulnak az új feltételekhez és kihívásokhoz, mint a nagyobb cégek” – tette hozzá el Erdei Zsuzsa. A vállalkozók igazodását a megváltozott helyzethez az Erste Bank kedvezményes számla- és hitelkonstrukciókkal, valamint az üzlet fejlesztését segítő szolgáltatásaival támogatja. Az új Power számlacsomag és az Erste PowerOn partner program elindítása mellett most a PowerBusiness hitelt is még kedvezőbb feltételek mellett vehetik fel a cégek- a bank ezzel is köszönetet kíván nekik mondani a munkájukért.

Veszprémben Erdei Zsuzsa külön köszönetett mondott a bank három régi kisvállalkozói ügyfelének is: a könyveléssel foglalkozó Bak-Ter Kft.-nek, a karbonszálas autóalkatrészek tervezésével és gyártásával foglalkozó I.L.R. Kft-nek és a Schőnig Cukrászdának.

Bak-Ter Kft.

Tudatosan gyűjtötte munkája mellett a magánügyfeleket Bakosné Horváth Terézia a kilencvenes évek elején, hogy önálló lábra állhason. A vegyészmérnök végzettségű üzletasszony a rendszerváltás előtt a vegyiparban, majd az építőiparban tevékenykedett s szerzett vezetői tapasztalatot. A Bak-Ter Kft.-t 1991-ben alapította ám hét éven át a vállalkozás „csak” másodállást jelentett a számára, míg 1998-ban már annyian lettek az ügyfelek, hogy választani kellett: kevés volt a 24 óra ahhoz, hogy a napi feladatok végére érjen. Az elmúlt több mint húsz évben a vállalkozás folyamatosan gyarapodott és az ügyvezető is folyamatosan képezte magát: adótanácsadás, könyvvizsgálat is felkerült a szolgáltatások közé, de persze a hagyományos könyvelés, a számfejtés, a bér- és munkaügyi feladatok ellátása is maradt. A társaságnak jelenleg több mint 250 ügyfele van – ebből közel 150 nagyobb, komolyabb munkát adó cég -, de van egymilliós és egymilliárd forintos éves forgalmú ügyfelük is.

A munkát jelenleg tízen végzik a társaságnál, az ügyvezető szerint sosincs leállás, és nincs áfa-fizetési vagy mérlegbeszámolási időszakban hajrá sem: állandóan és folyamatosan dolgoznak minden ügyfélnek, hogy napra kész pénzügyi információkkal láthassák el őket. Ma már a munka kevésbé jelent adatfeldolgozást – az elektronikus számlák korában egyre kevesebbszer kell felvinni a gépbe a papír alapú dokumentumokat -, ugyanakkor az új korszak is tartogat kihívásokat. Az időről időre változó szabályokhoz folyamatosan alkalmazkodni kell, a változásokat követni állandó tanulást jelent. Közben más a munka jellege is: azzal, hogy kötelező lett az online számlák alkalmazása és a NAV maga kíván majd bevallásokat készíteni átalakul a könyvelők feladata is. A jövőben a tanácsadásé lehet majd a főszerep, de persze illik ellenőrizni azt is, hogy a gép mindent jól csinál-e. Ezzel az ügyvezető szerint lesz még feladat, jelenleg inkább több munkát ad nekik a robotizált könyvelés, amely – remélhetőleg – egy idő után leküzdi a gyerekbetegségeket.

I.L.R. Kft.

A tömegtermelés és a bérgyártás helyett a luxusigények kiszolgálására kezdett koncentrálni az I.L.R Kft. az elmúlt években. A cég 2010-ben autóipari beszállítóként alakult, ám ma már leginkább maguk értékesítik a termékeiket webshopjukon keresztül német, amerikai, kanadai, svájci és hong kongivevőiknek. Az irányváltás nem volt könnyű – meséli a tulajdonos-ügyvezető Békefi Antal, aki szerint nagyjából öt évet vett igénybe a jelenlegi piaci pozíció megszerzése. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi árbevételt várhatóan a koronavírus ellenére megduplázzák (a home office terjedése náluk az online vásárlások növekedését hozta magával), miközben jövőre további legalább 20-30 százalékos árbevétel növekedést terveznek. Az I.L.R. elnevezés az Individual Lightweight Raceparts (Egyedi Kis-elemsúlyú Versenyalkatrészek ) rövidítése, ami utal arra, hogy a társaság szupersportkocsikhoz kínál egyedi karbonszálerősített kiegészítőket: a Porsche 911-es modellcsaládjához, a Chevrolet Corvette-hez valamint az Audi rétegmodelljeihez gyártanak motoralkatrészeket, aerodinamikai részegységeket -a diffúzorokon és a konfúzorokon keresztül a légterelőszárnyakig-, illetve az utasteret öltöztetik fel különleges kiegészítőikkel.

A termékeket elsősorban az Audi RS modelljeihez fejlesztik, miután felismerték, hogy egy gépjármű vételára és a tuning alkatrészek vásárlására fordított összeg között egyenes az arány. A cég ugyanakkor a megalakulása óta együtt dolgozik a KTM motorgyártó céggel is – jelenleg speciális szívócsöveket, légszűrőházakat, valamint Frontsplittereket gyártanak a számukra. Békefi Antal szerint nem csak a fogyasztók egyediségre való törekvése, de az elektromos autózás terjedése is nekik kedvez: hiszen a hatótávolságot vagy nagyobb kapacitású akkukkal, vagy a karosszéria súlyának csökkenésével lehet növelni. A karbonszálas műanyagok a hagyományos acélszerkezeteknél nagyobb szakítószilárdság mellett 50-60 százalékkal könnyebbek, így a kérdés ma már csak az, hogyan lehet állandó magas minőséget nagy volumenben előállítani.

Schőnig Cukrászda és Kávézó

Úgy találták, nem nekik való a fővárosi élet és otthon, Veszprémben kerestek munkát, amikor rábukkantak egy apróhirdetésre: egy évvel korábban nyílt cukrászatot hirdetett meg a tulajdonosa bérbeadásra a városban. 1995-ben így Schőnig Zoltán és felesége Györgyi megnyitották az első cukrászatukat, ahonnan később több, szintén bérleményként üzemelő kisebb üzletüket is el tudták látni Veszprémben és Nemesvámoson, vagy éppen a fagylaltozót Balatonfüreden. Úgy bővültek, ahogyan épp a munkák adták míg öt évvel később sikerült a Kiskörösi utcában megvenniük egy házat. Tudták, hogy mit szeretnének: saját üzletet, persze megfelelő termelő egységgel – de egészen 2004-ig kellett várniuk, hogy el tudják kezdeni az építkezést. Januárban kezdték a bontást és október 13-án sikerült megnyitniuk az új üzletet, ahol azóta is üzemelnek. Az elmúlt tizenhat esztendőben maradtak ugyanitt, bár rengeteg minden változott – a cukrászat folyamatos tanulás, és ugyan a Schőnig Cukrászda és Kávézó tart hagyományos süteményeket is, folyamatosan megújítják a kínálatot az aktuális trendeknek megfelelően.

Ez részben a technológiák megújításával jár, részben állandó képzéssel: évente három-négy-öt továbbképző tanfolyamon vesznek részt, ahol a szakma külföldi vagy hazai mestereitől, sztárjaitól lesik el az új fogásokat. Időközben a családi vállalkozásba csatlakozott a két felnőtt lányuk is. A nagyobbik lányuk, Györgyi a vendégekkel és az értékesítéssel foglalkozik, a kisebbik, Gertrúd a cukrászatba szeretett bele. Mint Schőnig Györgyi mondja, a lányok tudták mit választanak, hiszen a szakmának nem csak a szépségeit, de a nehézségeit is látták. „A vendéglátásban máshogy alakulnak az ünnepek, máshogy tud együtt lenni a család. Ez egy életérzés, amit csak az igazi vendéglátósok bírnak el. Az ember karácsonykor is beesik a fa alá”– mondja erről. Ugyanakkor ő soha nem választana más szakmát: a szülei nem szerették volna, hogy cukrász legyen, ám ő a gimnázium elvégzése után sem akart máshova menni. Azt pedig szeretné megmutatni mindenkinek miért: a Schőnigben a négy családtag mellett négy állandó munkavállaló van, akiket kilenc diákmunkás egészít ki. Az oktatásban való szerepvállalás elkötelezettséget jelent a számukra, a fiataloknak is szeretnék átadni a tudást és azt a jó érzést, amit a vendégek önfeledt mosolya jelent.