Nem ismernek lehetetlent a jégverte járművekkel foglalkozó műhely munkatársai

Ez utóbbi károk javítása is megoldható, csak kevesen értenek hozzá, a veszprémi Tóth Gábor azonban ismeri a szakma minden csínját-bínját.

– Sosem felejtem el 2007 augusztusát, amikor Veszprém határában jégeső tarolt. Az akkori munkahelyemen, a megyeszékhelyen lévő márkaszervizbe sorra jöttek be az autósok, hogy csináljunk valamit a jégvert autójukkal. Abban az időben a kalapálós-­gittelős-festős módszerrel javítottuk ki az ilyen hibákat – meséli a 45 éves szakember, a Veszp-Jég Kft. ügyvezetője.

– Akkori munkáltatóm meghívott a szervizbe két osztrák szakembert,

akik számunkra ismeretlen technikával dolgoztak.

Speciális szerszámaikkal úgy kiegyengették a lemezt, hogy a fényezés megmaradt eredeti állapotában. Kiderült, ezzel a módszerrel a korábbi költségeket közel 40-60 százalékkal lehet csökkenteni.

Az osztrákok mellett jöttek magyar szakemberek is a szervizbe, akiktől elkezdtem megtanulni ezt a javítási módszert. Mivel nem kaptam megfelelő támogatást akkori munkáltatómtól, felmondtam, és saját vállalkozásba kezdtem. Fő tevékenységként ezt a technológiát alkalmaztam.

Elmondta, ma már a biztosítótársaságok az új eljárás felé terelik az autósokat, egyrészt a költségek megtakarítása, valamint a környezet kímélése miatt, mivel nem kell újrafényezni a karosszériát. Nem utolsósorban az ügyfél is jól jár, mivel kisebb önrészt fizet, s nem csökken autója értéke. Ilyen munkákkal egy-két nap alatt végeznek, míg régen akár egy hétre is le kellett mondani az autósnak a járművéről.

– Tizenkét évvel ezelőtt a gyulafirátóti műhelyben kezdtem el ezt a fajta tevékenységet. Kevesen hittek abban, hogy ebből meg tudok élni. Abban az évben németországi szerszámkiállításon ismertem meg azt a holland céget, amelyik Amerikában meghonosított technológiához kínált szerszámokat. A tulipánok országában tanfolyamokon, majd gyakorlati oktatásokon elsajátítottam a karosszéria-­lakatos munkának ezt a speciális ágát. Egy szakmunkás félévi bérének megfelelő összeget kellett kivenni a családi kasszából, hogy fel tudjam szerelni a műhelyt. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni ezt a munkát, így szoktam tréfásan szemléltetni: ami bent van, kinyomjuk, ami kint van, visszaütjük.

Persze csak elmondani ilyen egyszerű.

A szakember bemutatta: a horpadást előbb kinyomta egy speciális egyengetőpálcával, majd a kidomborodó részt visszakalapálta pár finom mozdulattal. Mindeközben a lemezt szemből megvilágítják, hogy minden egyenetlenség visszatükröződjön. Erre a különleges munkára nem mindenki alkalmas: türelem, állóképesség, remek kézügyesség és kreativitás kell hozzá, mivel Tóth Gábor szerint nincs két egyforma horpadás.

– Mi mindig a jég után megyünk… Amikor Nyíregyházán söpört végig a jégeső, néhány kollégámmal fél évre „odaköltöztem”. Orosházát is jól ismerem, egy évet ott dolgoztunk. Az elmúlt évtizedben hívtak Angliába, Franciaországba, ahol hónapokat töltöttem. A németországi Stuttgartba majd egy évig ingáztam hetente. Jellemzően az autókereskedők kerestek meg, akiknek a szabad ég alatt álltak a kocsijaik az ítéletidőben. Hol én hívtam magam mellé kollégákat, máskor nekem szóltak. Hetente átlagosan három autót hoztunk rendbe fejenként. Tisztességesen megfizettek bennünket, ezért is sikerült idén nyárra saját erőből megépíttetnem a 700 négyzetméteres, 14 állásos szerelőműhelyt, amelyet korszerű szerszámokkal, gépekkel szereltem fel, ahol hagyományos karosszériamunkákat is végzünk, ma is dolgozunk hazai nagy autógyártóknak is.

Tóth Gábor elmondta, vannak olyan sérülések, amelyeknél belülről nem lehet hozzáférni a sérült elemhez, akkor egy célszerszámmal a behorpadt lemezt kihúzzák. Máskor hőkezeléssel „egyengetnek”, aminek az alapja az indukciós eljárás. Hozzáteszi, nagyon jól kell ismerniük a márkák lemezminőségét, vastagságát, ide értve a fényezést is.

A szakember érdekes történeteket mesélt „aranykezű” ügyfeleiről, akik az internetről lesték el – de hogyan! – a szakmát.

– Bizony, az ügyfelek sem egyformák. Egyszer bejött hozzám egy ötvenes éveiben járó férfi, akinek elég drága, pár éves kocsiján erősen látszott, hogy valaki próbálta kiegyengetni a horpadásokat, ami olyan rosszul sikerült, hogy a karosszéria javíthatatlan lett. Amikor afelől érdeklődtem, hogy ki volt a „mester”, nagy nehezen bevallotta, hogy ő próbálta kijavítani a hibákat.

Ehhez interneten megnézett egy filmet, majd ugyanonnan vásárolt hozzá szerszámokat.

Ez azért nem az a szakma, amit így el lehet sajátítani. Egy másik illető is a világhálón nézett utána ennek a technológiának, amikor behozta az ajtajánál törött Renault-ját a műhelyünkbe. Sokallta a javítás költségét. Mondom neki, le kell venni a kárpitot, hogy hozzáférjünk a lemezhez, az is idő. Jó, majd akkor én otthon leszerelem, s úgy hozom vissza, válaszolta. De ehhez spéci csavarhúzók kellenek, tettem hozzá. Meghökkentem, amikor ezt kérdezte: tudnék adni neki ilyen szerszámokat? Ám legyen, gondoltam magamban, s felajánlottam, álljon be a műhelybe, a célszerszámokat megtalálja a falon, válogathat köztük. Ekkor kapcsolhatott, mert elment.

Tóth Gábor siet hozzátenni, ügyfelei döntő többsége elismeri szakértelmüket, megbízik a tudásukban. Ilyen volt az a mercedeses hölgy is, akinek a kocsijába beletolattak. A szervizben ki akarták cserélni az ajtót több százezer forintért, persze festéssel együtt. Mikor az illető sokallta azt az összeget, minket ajánlottak neki.

– Első ránézésre kilátástalannak tűnt a javítás. Szakmai kihívásnak tekintettem a munkát, ezért elvállaltam. Csak a második nap végén láttam, hogy nem volt hiábavaló az addigi munkám. Három napom ment rá, de sikerült negyed áron kihozni a javítást. Mindehhez azért sok év tapasztalata kellett.