Méhészpanasz – Akik eltehetik jövőre az idei termést, azok járnak jól

– A tavasz furcsán kezdődött el a mézgyűjtés szempontjából, aztán jókor jött az eső és várakozásainkat felülmúlta a méhek hordása. A repce gyengébben telelt, de az akác idén nem fagyott el, ez sokat számított. Évek óta nem volt valamirevaló akácméztermés, mert mindig közbejött valami. A szeles, a hűvös vagy az esős időjárás. Ebben az évben viszont ebből a szempontból minden szerencsésen alakult. Ám azt tudjuk, hogy a nagyobb kínálat mindig lenyomja az árat – mondta el lapunknak Hegedüs Árpád dudari méhész. Ezúttal ugyanis az értékesítéssel akadt gond, túlkínálat van és a méhészek nem igazán értik, miért nem keresett árujuk a felvásárlók körében, akik a nagyobb kereskedelmi láncoknak, az élelmiszeripari feldolgozó vállalatoknak szokták továbbadni a híresen jó minőségű magyar mézet. Ha át is veszik, akkor is kevésbé jó áron, mint amit megszoktak a méhészek.

Hegedüs Árpád az utóbbi időszak termelői vásáraiban sokat beszélgetett erről méhésztársaival és többségük azt gyanítja, hogy megint a külföldről érkező méz miatt szorul háttérbe tevékenységük. Erre korábban többször volt példa, annak ellenére, hogy az ezt megakadályozó törekvések sem eredménytelenek. Úgy tudják a méhészek, hogy ezúttal Ukrajnából könnyebben, kedvezőbb áron érkezhet hazánkba a méz és ezen az országon keresztül kerül így hozzánk kínai méz is. Ebben persze nem lehetnek biztosak, viszont a számukra kedvezőtlen körülményeket tapasztalják: nem nagyon veszik át tőlük a mézet és nem jó áron, pedig most van bőven. Azt pedig tudják, hogy korábban a silány, beazonosíthatatlan eredetű méznek nevezett szállítmányok feljavítására használták sok helyen a magyar mézet. 
A dudari méhész arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolti mézárakhoz képest kedvezőbben kínálják a magyar termelők a piacokon az idei méztermést. S a magyar vevők jellemzően ragaszkodnak a magyar mézhez, magyar méhészektől vásárolnak, közvetlen módon. E téren az elmúlt esztendőkben tapasztalható felívelő tendencia folytatódott. Ezért inkább termelői vásárokban árul Hegedüs Árpád is, nem nagy tételben. Ez rendben is lenne, esetében így találhat megoldást, de ezt nem engedhetik meg maguknak a nagyobb termelők, akiknek főtevékenységük a méhészet. Nekik – Hegedüs Árpád elmondása szerint – az idei kiadásaikat még ebben az évben kellene fedezniük, s nagyok voltak a költségek amiatt is, hogy a kaptárokat vándoroltatták, gyakran máshova szállították. Ezért nem tehetik meg, ami most a leginkább tanácsos, hogy tartalékolják készleteiket olyan időkre, amikor jobb áron értékesíthetik azokat, azaz elteszik jövőre, amikor lehet, hogy megint sokkal kisebb a lesz méztermés. Ám ehelyett többen azon gondolkodnak, csökkentik az állományukat jövőre, méhcsaládjaik számát, ami azért nem jó senkinek sem, mert a szorgos ki rovarok szerepe a beporzásban, azaz a növénytermesztésben nem lebecsülendő.