Dinamikus vízgazdálkodás a fenntarthatóságért

Az eddigi gyakorlat módosítását a hazánkban is tapasztalható éghajlatváltozás indokolja, amelynek következtében az időjárási szélsőségek egyre gyakrabban fordulnak elő. Mindez magával hordozza a szélsőséges vízháztartási helyzetek – víztöbblet és vízhiány – egyre gyakoribb megjelenését. Az akár egy éven belül előforduló víztöbblettel (ár- és belvíz) és vízhiánnyal (aszály) jellemezhető időszakokra való felkészülés egyik lehetséges módja a kisvízgyűjtő szintű, modellezésen alapuló vízkészlet-gazdálkodás.

Természetesen fontos, hogy rendelkezésre álló statikus és dinamikus vízkészleteinket mennyiségileg és minőségileg is fenntartható módon használjuk fel. Adott időpillanatra vonatkozóan szükséges annak a tudásnak a birtokában lenni, hogy egy vízfolyás meghatározott szelvényében mekkora készlet áll rendelkezésre, amelyből a felmerülő igények (társadalom, környezet, gazdaság) oly módon kielégíthetők, hogy a vizek állapotában visszafordíthatatlan negatív változás nem következik be. Ehhez nyújt alapot és segítséget a vízkészlet-gazdálkodás digitális alapokra történő helyezése, a dinamikus vízkészlet-gazdálkodás.

Az eljárás a jelenleg széles körben alkalmazott vízmérlegegyenleten és statisztikai alapokon nyugvó számításokon túl figyelembe veszi az adott vízgyűjtő hidrológiai és hidrometeorológiai viszonyait, azaz dinamikus vízgazdálkodást tesz lehetővé. A dinamikus, modellezésen alapuló gazdálkodás érinti hazánk összes meghatározó vízgyűjtő területét. A lehatárolás során 108 nagymodellterületet különítettek el, amely több száz vízgyűjtő alegységet és több ezer szelvényt, állomást foglal magában, amelyek a modellezéshez szükséges adatokat biztosítják. Az ágazatban 2023 januárja óta 36 dinamikus vízkészlet-gazdálkodási modell operatív üzemeltetése valósult meg, s ezek eredményei segítik a Vízügyi Igazgatóságokat a gyakorlati vízkészlet-gazdálkodásban.