Az árpa biztató, az őszi búza kevésbé - Sok kárt okoznak a vadak

– Ami Veszprém vármegyét illeti, az őszi vetésű kultúrák állapotáról általánosan elmondható, hogy az őszi árpát, illetve az ősszel vetett tavaszi árpát megfelelő időben el tudták vetni a gazdák, így a telet viszonylag erősen kezdték az állományok. A jelenlegi állapotuk megfelelő, bokrosodásuk megindult, ellentétben sok őszibúza-táblával. Bár az őszi búzák egy kisebb része, amit időben el tudtak vetni a gazdák, elfogadható állapotú, azonban az ősszel lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt a kitolódott vetésidejű állományok gyengének mutatkoznak. A vármegye északnyugati részén, főként a Pápai járásban jelentős a vízborítottság és az erősen víznyomásos terület, a vízbefúlás mértéke ebben a térségben akár a 3-5 százalékot is elérheti, s emiatt az átlagosnál gyengébb terméseredmények prognosztizálhatóak. Számos termelőtől hallani, hogy a megvásárolt búza vetőmagok még zsákban vannak, sok területre, a tervezett mintegy 15-20 százalékára nem tudtak vetni. A tavaszi fejtrágyázás jellemzően még nem indult meg, sok esetben a termelők az általános fiziológiai állapotra várnak, mivel a részben fejletlen növények kevésbé tudnák felvenni, csak a víz vinné mélyebbre a hatóanyagot – hangsúlyozta Sövényházi Balázs.

Az őszi káposztarepce kapcsán elmondta, hogy ott a legnagyobb problémát a vadak okozzák. Van, ahol 70 százalékos a vadkár, de általában a területek hozzávetőlegesen 15 százalékát lelegelték az őzek, szarvasok. Talán meglepő, hogy sok helyen még a villanypásztor sem fogja meg őket. Ezt leszámítva a repcék állapota megfelelő, már helyezik ki a repceormányos jelenlétének felmérésére szolgáló sárga ragasztócsíkokat. Ennek függvényében kell a rovarölős kezeléseket elkezdeni. Gombabetegségek megjelenése nem tapasztalható túlzott mértékben.

A Nemzeti Agrárkamara Veszprém vármegyei elnöke a "pocokhelyzetről" is beszámolt. Ebből kiderült, hogy sajnos a Bakonyban rosszabbra fordult a helyzet, sokan panaszkodtak arról, hogy igencsak jelentős számú és nagy kiterjedésű pocoktelepeket fedeztek fel földjeiken, amelyekre korábban nem volt példa. Többen ezt a forgatás nélküli talajművelésnek tulajdonítják, ám a vármegye többi részén is változatlanul problémát jelent a pockok túlszaporodása.