Kétkerekű szépségek

2022.06.25. 15:30

Motormatuzsálemek randevúztak Sáskán

A Rozsdamarók veteránjármű egyesület XXI: Veteránmotoros találkozójának a helyi faluház és környéke adott otthont a hétévégén.

Tóth B. Zsuzsa

A találkozó résztvevői örömmel csodálták meg egymás büszkeségeit

Forrás: Tóth B. Zsuzsa/Napló

A találkozó résztvevői örömmel csodálták meg egymás büszkeségeit

Forrás: Tóth B. Zsuzsa/Napló

A megnyitón Horváth Bence polgármester örömét fejezte ki, hogy otthont adhat a 300 fős kistelepülés a fesztiválnak. Évek óta szerették volna, hogy náluk legyen a találkozó, most végre valóra vált az álom.

Az egyesület elnöke, Mohos Csaba elmondta lapunknak, hogy a korábbi találkozók helyszíne, a diszeli Artemisz panzió más esemény miatt foglalt ebben az időpontban. – Közel százan érkeztek a találkozóra, többek között Hollandiából Németországból, de hazánk minden pontjáról is. Többen évről évre visszatérők, mások újak, és nagy örömünkre sok tizenéves fiatal érkezett Babettákkal, Simsonokkal. Az első napon a Szent Jakab kolostort és a közelében, vadregényes környezetben álló kastély romot látogattuk meg, a mai túra során Zalahalápon, Várvölgyön át Nemesvitára érkezünk, ebéd után pedig visszajön a csapat Sáskára – mondta Csaba. Felhívta a figyelmet egy 350 köbcentis oldalkocsis Jawara, az orosz Ural oldalkocsis motorra, amelyből ottani szokás szerint nem sajnálták az anyagot. Ritkaság volt a találkozón egy német gyártmányú Hercules, amely 1955-ben készült, de felvonultak gyönyörű Csepelek és egy örökös résztvevő a Zündapp sem hiányozhatott. Az orosz Izs és a szép BMW mellett az oldalkocsis Pannonia szintén sikert aratott, fiatal rajongó tulajdonosa őrzi a veterán motor eredeti, narancs színét.    

A gyenesdiási Kovács család három generációja rendszeresen részt vesz a találkozón. A nagyapa, Tibor legény kora óta motorozik. A kezdetekkor még eleinte Danuviával járt, aztán elindult a gyűjtés, és mára több, mint tíz motort megmentett az enyészettől. 

A Kovács család a nagyapa 1974-ben készült Pannoniája előtt
Forrás: Tóth B. Zsuzsa/Napló

– Többnyire Pannóniákat, és persze a kedvenc kis Simsont 1963-ból, de van nagy Yamaha-m is. Szívesen elmotorozok akár Erdélybe és Ausztriába is – mondja Tibor. Nem emlékszik sem ő sem és a fia sem, hogy Zoltánt mikor ültette fel először a motorra, de vallják, hogy a jármű mindig jelentős szerepet kapott az életükben. – Hozzátartozott a hétköznapokhoz és elmegyünk a találkozókra még az Alföldre is – mondja Zoltán, akinek a 17 éves lánya szintén édesapjával és nagyapjával tart mindig. Bogi tíz éves kora óta egyedül motorozik. – Egy Babettával és Simsonnal kezdtem, most 125-ös Suzukival járok. Érdekelnek a veterán motorok és az újak, de a régiekkel egész más élmény menni – mondja Bogi, aki háromévesen már a Danuvia elején kapaszkodott. Akkor még a papa ült mögötte, a fénykép ma is őrzi az emléket, de lassan elkészül az a kép is, amelyen fordított lesz a sorrend – mondja az édesapja.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában