Megelevenedik Verancsics Faustus alakja

Az úttörő polihisztor keze alól számtalan találmány tervrajza került ki, ezek egyike feltehetően Veszprém városához köthető, és több legenda is kapcsolódik hozzá – emlékeztet a közlemény.

Verancsics Faustus egy dalmáciai nemesi család sarja, aki már egész korán elhagyta a szülői házat, hogy nagybátyjához, Verancsics Antalhoz utazzon, aki korának egyik kiemelkedő vallástudósa, politikai gondolkodója volt. A nála eltöltött évek után az ifjú tudóspalánta külföldön is szerencsét próbált, majd 1579-ben kinevezték veszprémi várkapitánnyá és a püspökség birtokainak kormányzójává. Három évet töltött el Veszprémben és a Bakonyban, majd a várkapitányként látott műszaki problémák több esetben is gondolkodásra sarkallták és a műszaki fejlesztés útjára terelték.

Korabeli feljegyzések és egy legenda szerint a veszprémi várban pattant ki a fejéből az ejtőernyő ötlete, amikor éppen azon gondolkodott, ha bekerítik őket, vajon milyen úton-módon hagyhatná el a várat, hogy a leghamarabb eljuthasson kedveséhez. Mások úgy tartják, azért született meg az ejtőernyő ötlete a fejében, mert egy olyan szerkezetet akart létrehozni, amellyel az ellenség elől könnyedén el lehet menekülni – olvasható az összegzésben.

Az ejtőernyős Verancsics Faustussal a mai napig szembe találkozhatnak azok, akik a veszprémi várnegyedben járnak. Emlékét bronztábla őrzi közvetlenül a Hősök kapuja alatt.

Verancsics Faustus alakja és művei az EKF-év megnyitóünnepségén is megelevenednek, ráadásul nem hagyományos színpadi közegben. A repülő ember figurája a húszemeletes épületén tárul a nézők elé egy grandiózus, látványos animáción, ahol körberepüli a régiót és Veszprémet.

Verancsics Faustus kocsikat, hajókat, szélturbinát, sajtoló- és zúzógépeket, ostromgépeket, markológépet tervezett. 1616-ban megjelent Machinae Novae című művében szerepelt az első ejtőernyő s az első lánchíd leírása. Ő a mentőöv és a hordozható kötélhíd feltalálója is.