Civilek Napja

2023.02.11. 15:00

Ha a szándékok közös céllá érnek - Civilek Veszprém vármegyében

Az 1994-ben alakult Civil Parlament 1997-ben február 1-jét jelölte meg a Civilek Napjának. Erről elsőként 1998-ban emlékeztek meg. Ennek apropóján beszélgettünk Varga Endrével, a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület elnökével.

Juhász-Léhi István

A Varga Endre vezette Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület idén 20 éves Fotó: Juhász-Léhi István

Mint fogalmaz, ez a nap arra hívja fel a figyelmet, hogy ha nem működnek kellő számban civil szervezetek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul. Szerinte csak a civilek, a civil szervezetek felelősségvállalása, társadalmi munkája, jelenléte teheti jobbá az élet számos területét. 

Az irodájuk falán felirat: "Veszprémi Civil 20-23". Mi ez a szlogen?, kérdezem, hiszen eddig csak az Európa Kulturális Fővárosa 2023 volt ismerős kifejezés.

- Egyesületünk 20 éves, és 23 éve működik a Veszprémi Civil Ház. A programunk megteremtette annak a lehetőségét, hogy szolgáltatásainkkal segítsük a civil szervezeteket – fogalmaz az elnök. - A civileknek a közvélekedéssel ellentétben nem csak pénzre van szükségük, hanem  gyümölcsöző, sikeres együttműködésekre. Hogy miért? Hiába van ugyanis pénz, sokszor nem tudnak nagy dolgokat tenni összefogás nélkül. A civil szervezetek együttműködése sokkal több lehetőséget teremt arra, hogy valamilyen nagy célkitűzésük sikeres legyen. Amikor elkezdtük 2000-ben a munkát, akkor első felismerésként megállapítottuk: a vármegyében, de itt Veszprémben is nagyon sok civil szervezet létezik.

Mégis mennyi? Varga Endre szerint közel 800 civil szervezet van a vármegyeszékhelyen jelenleg, aminek nagyjából az egynegyede aktív. Vannak olyan civil szervezetek is , amelyek  bár működnek, kifelé nem akarják magukat megmutatni. Persze ez is elfogadható, hiszen nem minden szervezet alakult meg annak idején eget rengető küldetéssel. Ennek ellenére szerinte a civil szektorban hatalmas potenciál rejlik. Ilyen többek között  az önkormányzati feladatok részben, vagy egészben történő átvállalása. Ebben persze még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Veszprémben is van erre jó példa, mondjuk a hajléktalanellátás, amit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalt fel.

– A civil szervezetek saját maguk hozzák létre a  szabályozási rendszerüket – jogszabályhoz alkalmazkodva –, ezáltal sokkal rugalmasabbak, és hatékonyabban tudnak dönteni – mondja Varga Endre. – Egy civil szervezet mondhatja, hogy ő átvállal egy feladatot, „hoz be” pályázati pénzeket, plusz forrásokat, saját maga kialakítja az intézmény vezetési rendszerét, a szakmunkásainak, az alkalmazottaknak a rendszerét, azt is, hogy milyen módszerekkel látják el a feladatokat. Ehhez az önkormányzatnak közgyűlési döntések, bizottsági előterjesztések és egyebek kellenek, intézményrendszert kell kialakítani, ellenben ezt egy civil szervezet gyorsabban és rugalmasabban képes megcsinálni, ugyanolyan felelősséggel mint amilyennel neki delegálták a feladatot.

Adódik a kérdés: miből tudnak forráshoz jutni a civil szervezetek? Varga Endre szerint például saját bevételből, ami lehet pályázati forrás, tagdíj, adomány, de akár vállalkozási tevékenység. Sokan nem tudják, hogy egy civil szervezet is termelhet profitot, ám ezt csak az alapszabályában megfogalmazott célokra lehet felhasználni.

– Sajnos az adományozási kultúra még napjainkban is gyerekcipőben jár, és az is látható, hogy egy rossz gazdasági helyzetben lévő gazdasági szervezet adott esetben nem tud annyi támogatást adni egy civil ügyre, mint régebben – teszi hozzá a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület elnöke. – Ami a hazai pályázati forrásokat illeti, most a Nemzeti Együttműködési Alap teremti meg  az egyetlen nagyobb lehetőséget. Ennek statisztikáit nézve elég jók vagyunk. Az EU-s pályázatokra a magyarországi civil szervezetek nagy része nincs felkészülve. Arra, hogy megírjon egy 150 oldalas pályázatot, és azt lefordítsa idegen nyelvre. Ezen kívül volt a norvég- és a svájci alap, melyek azóta már megszűntek.

Felvetem Varga Endrének, most viszont a rezsi emelkedése ír ár át mindent.

– A mostani viszonyokat sok dolog határozza meg. Az egyik a Covid volt, ami után a társas szervezetek is egy kicsit visszaléptek, tevékenységük beszűkült. Nem találkozhattak, nem voltak közös rendezvényeik – mondja. – Az elektronikus rendszer, bármilyen furcsa, még nem találódott ki mindenki számára. A másrészt itt a gazdasági válság, ami miatt, akik  ingatlannal rendelkeztek vagy irodát tartottak fent, a megugrott rezsiköltségek miatt válaszút elé kerültek. A szolgáltatásaik, tevékenységük biztosítása kérdésessé vált, a megnövekedő kiadásaik pedig rendezvényeik, programjaik költségvetését veszélyeztetik.

A civil kurázsi ugyanakkor Veszprémben továbbra is működik, Varga Endre szerint is. Amikor a fejekben megfogalmazódik valami közösségi szinten: hogy valamit tegyünk jobbá, vagy hozzunk létre valamit, ami 
eddig nem volt, akkor ez a két dolog az, ami motiválja a civil szervezetek létrejöttét. Ha a szándékok közös céllá érnek és tettekben is megvalósulnak, akkor ott valami biztos jobbá válik. 

– A civil szervezetek a napjainkig folyamatosan alakulnak – hangsúlyozza Varga Endre. – Amelyek megszűnnek, azok helyett már itt vannak az újak. Amíg ez a tendencia, civil közösségi szolgáltató központ programunkra mindig szükség lesz. S akkor talán 20 vagy 23 év múlva az utódom fog arról beszámolni, hogy Veszprém a fantasztikusan jól működő, sikeres civil szervezetek városa. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában