Számvetés a nagy próbatétel előtt

Az ünnepségen az intézmény igazgatója, Varga Tiborné köszöntőjében szólt arról is, hogy a változás mindennapjaink állandó része. – Terveztünk, újraterveztünk, és most itt vagyunk, örülünk nektek, akik majd' három és fél évvel ezelőtt léptétek át a gimnázium kapuját. Csillogó szemmel, reménnyel, hittel, célokkal, amelyeket, úgy gondolom, többségében sikerült megvalósítanotok. A szalagavató fontos, jeles esemény, amely számvetésre késztet bennünket. Összegezzük, hogy mi történt veletek, velünk. Mi az, amit mi, tanárok adtunk nektek, és várjuk, hogy beteljesülnek-e reményeink. Ti összegzitek az elmúlt éveket, és megtanultok teljesíteni, ahogy eddig is tettétek. Talán jobban is, mint ahogy korábban. Hiszen az út, aminek a vége felé közeledtek, még nem ért véget. Előttetek van a nagy próbatétel, az érettségi vizsga, de a legfontosabb döntéseket már meghoztátok az elmúlt hónapokban. Érettségi vizsgára jelentkeztetek, továbbtanulási célokat választottatok, reményeket fogalmaztatok meg, álmodtatok – mondta az igazgató, és azt kívánta a diákoknak, hogy váljanak valóra álmaik, amelyhez nagyon fontos, hogy ismerjék önmagukat. Bizalmát fejezte ki továbbá, hogy a tanulók az iskolában töltött évek alatt megismerték a bennük rejlő tehetséget, az embert, és tudnak majd aszerint élni, teljesíteni az iskola falai között és a nagybetűs életben.

Dobó Zoltán polgármester a végzős diákokat köszöntve arról beszélt, hogy mérföldkő ez a fontos nap a végzősök életében. – Valóban rendhagyó ez a nap, hiszen a gimnázium szalagavatója a rendezvénycsarnokban szokott lenni, idén azonban máshogy hozta az élet. Az elmúlt években megszámlálhatatlan rendhagyó dolog történt veletek, csupa olyan az országban, a világon, amire addig nem volt példa. Szétestek a közösségek, elszeparálták az embereket egymástól, a vírusválságot a gazdasági válság követte, és csak kapkodtuk a fejünket. Tőletek nem várt senki mást, mint azoktól a szerencsésektől, akik ez alól mentesülve tudták tanulmányaikat folytatni. Nektek ugyanúgy teljesítenetek kellett, és hasonló elbírálásokkal kellett szembenéznetek, mint azoknak, akik a békeidőben jártak iskolába. Mégis eljutottatok idáig, mert minden gyermek életében komoly részt vállalt a család, az iskola, a pedagógus. De ti magatok is összefogtatok egy jó cél, az érettségi érdekében. Na de mit fog ez érni és merre induljatok ezzel? Szerintem az a világ legnagyobb kérdése, hogy egy fiatal merre induljon tovább. Ennyi idősen nekem sem volt fogalmam róla. De ma itt arra kérlek benneteket, hogy álmaitokat, céljaitokat úgy valósítsátok meg, hogy közben ne feledkezzetek meg a családról, a szülőkről. Hiszen az, hogy most itt találkozhatunk, az ő érdemük is. A mai nap jó alkalom arra, hogy mindenki köszönetet mondjon a szüleinek. Segítsétek a szüleiteket, hogy legalább részben megvalósuljon egy álmuk, amely nem más, mint ti. Olyan felnőttként éljetek majd, hogy ezek az álmok beteljesüljenek náluk és nálatok is – mondta a polgármester. 

A 11. osztályos diákok nevében Molnár Vivien köszöntötte végzős társait. Amint azt elmondta, a diákok ma jelképesen a hátuk mögött egy ablakot, maguk előtt pedig egy széles ajtót láthatnak egy nagy tükörrel. – Nézz ki az ablakon, kedves tizenkettedikes diák, és lásd a múltat az első naptól, amikor az iskola kapuin beléptél. Lásd az első pillanatot, amikor meghallottad az igazgató beszédét, amikor megláttad az osztályfőnököt, az új diáktársakat. Emlékezz a dolgozatokra, a folyosókra, az informatikaterem gépeinek zúgására, a könyvtárban az üdítő lyukas órákra, a szaporodó digitális táblákra, a tanulmányi versenyeken elért sikerekre, az iskolaudvar zsivajára. Barátságokra, vakációkra, könyvekre, hangokra. Most itt állsz egy emberöltőnyi örömmel, bánattal, tapasztalattal, tudással magadban, de egy ablak túloldalán. Fordulj a tükör felé, jól nézd meg, amit látsz. Ismered, érted, elfogadod azt a személyt, aki szembenéz veled? Nézz jól a szemébe, ez a pillanat megismételhetetlen lesz. Sem a tegnap, sem a holnap tükre nem fogja azt mutatni, amit ez a tükör ma mutat. Döntéseid, tapasztalataid eredménye az a személy, aki most vagy, és ez a személy a megteremtője a jövődnek. Légy erre büszke. A jövőben utat kell keresned, szembe kell nézned a bizonytalansággal is, hiszen neked kell új vizekre merészkedned, igent vagy nemet mondani. Cselekedj hát felelősségteljesen. Egy napon majd egy másik teremből nézel vissza egy szélesebb ablakon. Miután álmaid beteljesültek, örömmel nézel vissza egy biztonságos jövőből az iskoládra – mondta Vivien, és békés, boldog jövőt kívánt a végzősöknek, arra kérve őket, hogy tegyék kezüket a kilincsre, és lépjenek be azon a képzeletbeli ajtón.  

A szalagfeltűzést követően Herczeg Réka 12. osztályos tanuló énekelt részletet a Mozart című musicalből, a 12. osztályos diákok bécsi keringőt táncoltak, amelyet Buzás Balázs tanított be. Az ünnepségen Szabados Máté 11. osztályos tanuló Szabó T. Anna Útravaló című versét szavalta el.