Harminc év fényében

A PVE ügyvivőjének, az intézmény öregdiákjának, Kerecsényi Zoltánnak a kezdeményezésére megtartott rendhagyó programon Gombásiné Takács Gyöngyi igazgató tartott tájékoztatást, majd körbevezette a kis lokálpatrióta civil társaság érdeklődő önkénteseit. Pápán már 1892-ben megindult a római katolikus szellemű pedagógiai munka, mely az 1948-as kényszerű államosításig rendületlenül folytatódott, mondta az igazgató. Negyvenévnyi szünet után a rendszerváltoztatás tette lehetővé, hogy országszerte újjáéledhettek az egyházi iskolák. 1992-ben országosan az elsők között kezdte meg működését a pápai katolikus iskola. Több mint három évtizeddel ezelőtt lelkes helyi atyák és pedagógusok mellett elszánt szülők vállalták az újjászervezés nehéz, erőt és kitartást is igénylő munkáját. Az iskolabizottság tagjainak fáradozása, a keresztény értékek melletti kiállása nem volt hiábavaló. Mára az iskola előkelő helyet vívott ki magának a városban, a főegyházmegyében és országosan is számon tartják a tanintézetet. Mindez a diákok, a szakmailag jól felkészült tantestület, a segítő-támogató szülők és a lelki, erkölcsi, valamint anyagi biztonságot nyújtó Veszprémi Főegyházmegye összefogásának köszönhető. 

Az épületbejárást követő, kötetlen hangulatú kerekasztalbeszélgetést saját emlékeinek felidézésével kezdte Kerecsényi Zoltán. Az ügyvivő visszaemlékezett arra a pillanatra, amikor először 1991-ben elsősként lépte át az akkor még földszintes Török Bálint utcai iskola küszöbét. Külön megemlékezett néhai kedves tanáráról, Móring József címzetes apát-plébánosról. Felolvasta saját, Magyarnak lenni, pápainak lenni című kötetéből az Angyalok címet viselő esszéjét, melyben szintén felelevenítette Móring József alakját.