A gázszerelőképzés tapolcai fellegvárában múzeumsarok hirdeti a szakma szépségét

Amint azt a szakoktatóktól, Csizmadia Lászlótól és Nagy Lászlótól megtudtuk, az intézmény jövőre ünnepli a helyi gázszerelőképzés 40. évfordulóját. Ennek apropóján terveztek létrehozni a tanműhely egy részében egy múzeum sarkot, amely a négy évtizedet felölelve bemutatja a mai tanulóknak, mekkorát változott a szakma, a technológia, a berendezési tárgyak sora. Honnan indultak 40 éve, a fatüzelésű fürdőhengertől miként jutottak el a hőszivattyúig. A bemutató létrehozásához nagy segítséget nyújtott a Magyar Épületgépészeti Múzeum és annak vezetése különböző tárgyi eszközök átadásával. A két szakoktató az őszi szünetben alakította ki a kiállítást, amelyet hétfőn avattak fel.  

Az ünnepségen jelen volt Chappon Miklós, az Épületgépészeti Múzeum igazgatója, Gyurkovics Zoltán, a Magyar Mérnöki Kamara épületgépészeti tagozata elnöke, Török Sándor, az Épületgépészeti Múzeum igazgatósága tagja és Hoffmann László, a Szegedi SzC Móravárosi Szakképző Iskola műszaki szakoktatója. Amint a vendégek elmondták, nem lehet jövőt építeni, ha a múltat nem ismerjük.

Az épületgépész-szakma és a múzeum alapítványa nyolcéves története szerint minden év novembere a szakmáról szól. Az Országos Magyar Épületgépész Napok rendezvénysorozata ideje a hónap, amikor egy-egy múzeumsarok-avatással is ünnepelnek, azzal nyitva meg az eseményeket. Továbbá országos szakmai rendezvényeket, találkozókat szerveznek még a szakmán belül. Az idei programot a tapolcai intézményben nyitották meg,  itt avatták az első múzeumsarkot, majd azt követi a balatonfűzfői és békéscsabai hasonló esemény. Eddig 13 szakközépiskolában avattak múzeumsarkot, a tapolcai a 14., és a sorozat nem ér véget idén. Sőt, Nagyváradon avatták az első határokon kívüli sarkot.

A múzeumok ötlete Chappon Miklóstól származik 2002-ből. A múzeum raktárban elfekvő anyagai közül azóta több használati tárgy az iskolákba került, hogy minden épületgépészeti oktatási intézményben, szakiskolában legyen néhány, és a diákok tanuljanak abból, hogy milyen eszközök voltak régen. Amint a tapolcai tárlat jelentős része szintén onnan származik. Az iskola pedagógusai azonban már elkezdték a gyűjtemény bővítését.  

A megnyitón szó volt arról is, hogy a bemutatott tárgyak láttán kiderül, eleinknek nemcsak az volt fontos, hogy valami jól működjön, hanem az esztétikumra ugyancsak sokat adtak. Ezt bizonyítja a magyar királyi pénzügyminisztériumból kikerült 120 éves radiátor, amelynek azon tagjait, amelyeknek lábuk van, a magyar királyi korona és kalocsai úri hímzés mintája díszíti.

Az iskolai múzeumok között a tapolcai nagynak számít, több helyen csak egy kis sarok áll rendelkezésre e célra, de Szegeden az ország második legnagyobb kiállító tere látható a nagytétényi anyamúzeum után.

A tapolcai tárlaton a modern tanműhelyben egy helyiségben látható a múlt és a jelen. Sok más mellett látható menetvágó, vörösréz vízmelegítő, és a vegyes tüzelésű orosz kazántól a különféle gáztűzhelyeken, gázkonvektorokon át a díszítőkályháig és a szereléshez szükséges kéziszerszámokig, a tervezéshez szükséges sablonokig, mérőeszközökig, rajztechnikai segédletekig sok minden. Emléktábla tanúsítja, hogy az iskola előtti területen gyulladt ki a városban először a földgáz jelképes lángja 1985-ben, miközben a gázszerelőképzést már 1984-ben elkezdték az intézményben. Ott az elmúlt 40 év alatt több száz diák végzett, sokan szép eredményekkel, országos első helyezésekkel. Jelenleg 103 gépész diák tanul az intézményben.