Vékony jég – balatoni veszélyek

Ilyenkor valóban országutak nyíltak a Balaton jegén. Használták kereskedelmi és gazdasági útvonalként, majd később sporteseményeken, földrajzi expedíciókon. De már a régi időkben is sok baleset történt. Egy 1929-es újsághír arról szólt, hogy „Hevesi Károly balatonszemesi csónakmester a Balatonban a csónakkikötő-hidat építette, miközben a vízben egy nagy faalkotmányra bukkant. Amikor kiemelték, kitűnt, hogy az egy urasági kocsi, amely háromszáz évvel ezelőtt kerülhetett a vízbe. A kocsioldalrészén ugyanis, amikor megtisztították, fölfedeztek egy évszámot, az 1611. évet, amely valószínűleg a kocsikészítésének idejét jelenti. Szakértők véleménye szerint a kocsi mintegy háromszáz évvel ezelőtt utasaival együtt szerencsétlenség áldozata lehetett. Úgy látszik, a háromszáz év előtti uraság a Balaton jegén akart átkelni és rianásba zuhanhatott.”

Az évszázadok során nagy hagyománnyá és megélhetési forrássá vált a jeges halászat is. A jégen való közlekedés és a téli halászati tevékenység egyaránt rejtett veszélyeket magában, ezáltal a tónál az elmúlt évszázadokban számtalan téli baleset történt. A tavi halászok igencsak értettek bonyolult és összetett munkájukhoz, de sok esetben ki voltak szolgáltatva a téli Balaton szeszélyeinek. A tónál külön mondavilága lett a téli halászbaleseteknek, melyekből sajnos többet is feljegyeztek a krónikások. A györöki, az alsóörsi és a főkajári halászok XVIII-XIX. századi nagy tragédiájáról Eötvös Károly Balatoni utazásában is olvashatunk.

A tél beköszöntével a tónál is megtörténtek az első balesetek. Egy 20. század eleji híradás szerint: „Az elmúlt héten a Balaton újból befagyott. A jéghordást mindenütt megkezdték. A Balaton jegén tegnapelőtt kezdték meg az első halászatot. A Balaton jegének e mellett megvannak már a maga halálos áldozatai is. Tegnapelőtt három nő és egy fiatalember Zalából a Balaton jegén Somogyba igyekezett. A jég azonban beszakadt alattuk és mind a négyen odavesztek. Az egyik asszony vele volt kis gyermekét, esés közben kidobta a vízből. Ez a gyermek megmenekült.”

Hamarosan érkezett a következő hasonló esetről szóló leírás: Salföld közelében is nagy szerencsétlenség történt. Négy ember alatt szakadt be a jég. A fiatalok szerettek volna átjutni a somogyi oldalra, Kislakra családjukhoz. Jégszánkójukkal gyorsan haladtak és nem vették észre a vékonyodó jégréteget, amely leszakad alattuk. Kiáltozásaikat családtagok hallották meg, de hiába siettek segítségükre, ők is vízbe fulladtak.

De azokat is megtévesztette néha a téli Balaton, akik úgy tűnt, jó ismerői a tónak. 1912-ben Reé István, a balatoni halászati társaság főfelügyelője vitorlásszánján szeretett volna egy hideg januári vasárnap délután átjutni Fonyódról Keszthelyre. Úgy gondolta, a 12 cm-es, tehát igencsak vékony jégfelület a kedvező szélviszony miatt nem okoz majd gondot. De elszámította magát, és egy rianásba futva kis híján belefulladt a Balatonba. Segélykiáltását a part közelében korcsolyázó Keresztes József fonyódi lakos hallotta meg, aki nagy lélekjelenlétről téve tanúságot, azonnal a főfelügyelő segítségére sietett, és egy korabeli beszámoló szerint kabátjának ujját nyújtotta Reé István bajbajutottnak.

Akadt, akiket sportolás közben ért a tragédia. 1914 telén egy Szigliget közelében szántalpakon sikló négy fős gyermektársaság alatt szakadt be a jég. Hiába igyekeztek egymás segítségére, mind a négyük halálát a téli Balaton okozta. 1926 karácsonya táján Balatonfüreden egy 15 esztendős lányka a csodával határos módon menekült meg a jeges vízbe fúlástól. A kislány túl messzire merészkedett korcsolyájával a befagyott tavon, majd egy rianás hatására szétnyílt alatta a jégtakaró. Végül lélekjelenlétének és a sportoló társaság gyors segítségének köszönhette megmenekülését.

1932 telén szintén izgalmas és eredményes kimenetelű életmentésről szólt a tudósítás. Három gyenesdiási lakos Somogyba indult volna fakutyával egy lakodalomra, de csakhamar beszakadt alattuk a jég. Kiabálásukat a közelben tartózkodó halászok és nádvágók hallották meg, akik náddal fonták be a beszakadt jég környékét, s így húzták ki a dermedt férfiakat.

Volt olyan is, amikor az önfeledt balatoni jéghokizás fordult tragédiába. Huszonéves fiúk egyike alatt beszakadt a jég, villámgyorsan elmerült, csak napok múlva találták meg a holttestét 1940 januárjában. De nem volt szerencsés egyedül elindulni sem, főleg éjszaka, a jeges Balatonon. 1942 februárjában a Boglárról Révfülöpre a jégen hazaigyekvő Ferenczi István az éjszakai viharban megfagyott és másnap a jégen találták meg holttestét.

Az 1950-es években még történtek kisebb balesetek, de a későbbiekben már nagyobb figyelmet fordítottak mind a sajtóorgánumok, mind a televízió, a rádió a figyelmeztetésre, olykor rendőrségi tilalmat is bevezettek. Így a téli Balaton veszélyeit jobban ismerték az odalátogatók.

Ennek ellenére még akadtak meggondolatlanságból fakadó balesetek. 1968 februárjában, a füredi öbölben egy házaspár a jégen fényképezkedett, de az enyhe időjárás miatt beszakadt alattuk a jég. A férj igyekezett menteni feleségét, aki viszont pánikba esett és a víz alá merült. A férj még minden erejét összegyűjtve folytatta a mentést, majd egy fiatal húzta ki a tóból a már fuldokló házaspárt.

Az 1980-as évek tudósításában arról olvashatunk, hogy a tűzoltóknak számos esetben kellett Skodát, Daciát, Trabantot menteni a jég alól. Ugyanis az autótulajdonosok ráhajtottak a jégre, jó mulatságnak gondolva azt. Nem újkeletű hagyomány ez, ugyanis az autómobilok megjelenésével, már az 1930-as évekből is származik olyan fotó, amely balatoni jégen álló autót örökít meg. Akadt azonban olyan időszak is, amikor autókkal legálisan is jégre lehetett hajtani, hiszen 1982 januárjában Fonyódon olyan jégkarnevált rendeztek, ahol a Balaton jegén tartották meg az ügyességi versenyt. Itt tragédia nem történt, de talán a legemlékezetesebb téli balatoni eset az volt, amikor 2012 februárjában két terepjáró süllyedt el a jeges Balatonban. Tragédia ugyan nem történt, de az eset ismét felhívta a figyelmet az emberi meggondolatlanságra.

A Nemzeti Sport egy összefoglalóban hívta fel a figyelmet a befagyott tavaink veszélyeire. A lapban összegzett iránymutatások napjainkban is érvényesek lehetnek: „mindig partközelben maradjanak, ott korcsolyázzanak, fakutyázzanak, mert beljebb vékony a jég. Hallás alapján is megállapítható annak vastagsága, mégpedig oly módon, hogy dobjanak követ a jégre, s ha a hang „vékonyan” verődik vissza, akkor baj van! Ha a hang „öblös”, akkor a jég vastag, sportolásra alkalmas. Rianásokat, repedéseket megközelíteni tilos! Ha a véletlen folytán ez mégis bekövetkezik, első teendő, lefeküdni a jégre. Onnan kiabáljon, integessen, amíg valaki a partról észreveszi és segítségére siet.”

Kovács Emőke