A határok fizikailag is végesek – az autó meg egyre több

Vidéki olvasónk munkája miatt hetente több alkalommal, hétvégenként pedig rokonaihoz érkezik autóval Veszprémbe. Panasza az volt, hogy hétköznapokon a belvárosban és környékén, szombat-vasárnap pedig a Jutasi úti lakótelepen szinte lehetetlen szabad parkolóhelyet találni. 

Az irodavezető tájékoztatta lapunkat, hogy jelenleg is folyamatban vannak parkolófejlesztésekre vonatkozó előkészítések, illetve már konkrét tervezések, hatósági engedélyezések is. Ezen fejlesztések alapvetően lakossági igények, melyek az adott terület önkormányzati képviselőjén keresztül fogalmazódnak meg, kerülnek a város asztalára, és amennyiben megvalósítható, illetve forrást is sikerül elkülöníteni a feladatra, bekerül az adott év költségvetésébe. 

– Sajnos a határok végesek és nem csak finanszírozási oldalról, hanem fizikailag is – mondja el Durmics Zsuzsanna – ugyanis a város már nem igazán rendelkezik szabad, használaton kívüli területekkel. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni – teszi hozzá –, hogy a parkolók építésén kívül más igényekkel, feladatokkal is foglalkozniuk kell a rendelkezésre álló forrásokból.

Átlagos parkoló, átlagos méret

Olvasónk másik problémaként azt vetette fel, hogy ha akad is egy-egy üres parkolóhely, azt pillanatok alatt elfoglalják, és szerinte a helyeket szűkre méretezik. Az irodavezető utóbbit azzal cáfolja, hogy a parkolók kialakításánál a méreteket alapvetően a műszaki előírások, illetve a jogszabályok alapján határozzák meg.

Ezt is megnéztük, s igaz, egy átlagos személykocsival egyik parkolóban sem jelent(het) problémát a ki-és beállás, viszont a mai autók nem feltétlenül „átlagosak”, igen sok városi használatra alkalmas terepjáró (SUV), illetve crossover nehezíti méretével, túlnyúlásával a kisebb autók parkolását, olykor a kilátást is. 

– Tudni kell, hogy egy átlagos parkoló átlagos megállóhelyeit nem teherautókhoz, nem is utcai vagy városi terepjárókhoz méretezik, melyekből pedig bőségesen akad – mondja a szakember, aki megjegyzi, a kertvárosi területeken az utcán parkoló autók vajon miért nem állnak be a magánterületekre? És az is szóba kerül, hányan használják vajon garázsukat tárolónak, mely miatt autójukat a közterületi parkolóban tárolják. 

– Nem beszélve a céges autókról, melyek tovább terhelik a parkolókat. A három és fél tonnánál nehezebb járműveknek ráadásul forgalomba helyezésnél meg kell jelölni azt a nem közterületi ingatlant, ahol a járművet tárolják.

Ezeken a részeken épültek új parkolók

Elmondható, a város vezetése tavaly különösen sokat tett a parkolási problémák enyhítéséért, megépült a Kádár utcai parkoló, az ActiCity melletti parkolóház, majd az egyetemi mélygarázs, s több lakóövezetben alakítottak ki újabb helyeket. Nemrég adták át az egykori Szikvíz helyén a 157 férőhelyes parkolót a hozzá kapcsolódó létesítményekkel. Ezt, és a gyárkerti parkolót is február végéig használhattuk díjmentesen. Mindezeken túl aszfaltréteg és felfestés készült a Török Ignác utcában is.

A városvezetés erőfeszítései, azok eredményei jól látszanak. A parkolófejlesztéseknek viszont határt szab Veszprém zsúfoltsága, beépítettsége, ami egy adottság, és elmondható más hasonló méretű városra, vármegyeszékhelyre is. Azt is hangsúlyozzuk, hogy a városban évente átlagosan ezerrel nő a gépkocsik száma Veszprémben, és ez okozza a fő problémát. A parkolóvá alakítható területek számán, méretén változtatni nem lehet, de a város területe nem olyan hatalmas, hogy néhány száz méterért kocsiba üljünk. Mert bizony kényelmesebbek lettünk az utóbbi időben, valljuk be...