A lelkek szabadságának hőseire emlékeztek a veszprémi Kossuth-szobornál (képgaléria)

– A Kossuth-iskola nem csupán Kossuth Lajos szobra miatt fontos helyszíne a városi megemlékezéseknek. Különlegesnek számít e hely azért is, mert jól jelképezi azt, hogy 1848 a magyar ifjúság forradalma – mutatott rá Brányi Mária. – A márciusi ifjak bátor ténykedése, a fiatal, de már országos hírnévnek örvendő Petőfi Sándor szerepe a pesti forradalom előkészítésében mindannyiunk által jól ismert. Sok száz, később sok ezer fiatal részvétele a történelmi eseményekben, a forradalom napjai után kibontakozó szabadságharcban egyedülállóvá tette 1848 tavaszán történelmünket. 

Szerinte így válhatott az ifjúság felkelése polgári forradalommá, így alakulhatott szabadságharccá 1848–49 küzdelme. Kijelentette, a 21. század magyar diákjai számára március 15-e nem csupán egy a nemzetünk sorsát meghatározó történelmi események között. A fiatalok életkoruknál és érdeklődésüknél fogva szívesen fordulnak 1848–49 hősei felé, hiszen a forradalmi lelkesültség és hév nem idegen a korosztály tagjaitól. Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója a maga 46 évével szinte már öregnek számított a pesti forradalmat előkészítő szervező ifjúság tagjaihoz, a 48-as honvédek többségéhez képest. 

– Soha a magyar történelem során nem áldozta fel életét a haza szabadságának oltárán annyi fiatal, mint 1849 szabadságharcában. A szenvedélyektől fűtött küzdelemben, mely végül elbukott ugyan a túlerővel szemben, mégis reményt és jövőt adott a magyarságnak – fogalmazott.

A veszprémi Kossuth Lajos-iskola vértanúként őrzi névadójának emlékét. A politikus szobra hétről hétre, ünnepeinken és hétköznapokon is a magyarság sorsközpontjává vált. A magyar ifjúság 1848. március 15-én döntött, sorsot és hazát váltott magának. Kijelentette: 1848. március 15-én új Magyarország született. A fiatal Magyarország napjai azonban meg voltak számlálva, az Európát elborító forradalmi hullám lassan mindenhol elhalkult, és a régi rend, az abszolutizmus képviselői ekkor még képesek voltak rá, hogy megzabolázzák a lázadó ifjú nemzeteket. Úgy vélte, a földrész többi forradalmához hasonlóan a magyar forradalom és szabadságharc az ifjúság ádáz küzdelme volt a megcsontosodott régi rend tagjai ellen. 

– A fiatal Magyarország szabadságharcosai megmutatták a világnak, hogy a jövő nem szenvedhet vereséget a múlt országában. Bár katonai értelemben szabadságharcunk elbukott a jelentős túlerő miatt, a jövőért vívott csatát megnyerte az új Magyarország – mondta Brányi Mária. – A szabadságharcos magyar katonák és külföldről érkezett önkéntes segítőik emlékét szívében őrizte a magyarság az elnyomás hosszú évtizedei alatt. A lelkek szabadságának hősei ők, akiknek áldozata nélkül elképzelhetetlen lenne a szabad és független Magyarország.

A megemlékezés virágait Brányi Mária és az iskola tanulói helyezték el Kossut Lajos szobránál.