Megemlékezés – A kommunizmus áldozatainak emléknapja

2024.03.01. 13:00

Felkiáltójelként üzennek az egyház elleni egykori fellépések

A Rákosi- és a Kádár-diktatúra, az egyház elleni egykori fellépések, annak szörnyűségei ma is felkiáltójelként üzennek – derült ki Soós Viktor Attila történész szavaiból Zircen a kommunizmus áldozatainak emléknapja apropóján rendezett eseményen, amit a ciszterci apátság látogatóközpontjában tartottak az önkormányzat, az egyházközség és a Zirci Országzászló Alapítvány szervezésében.

Kelemen Gábor

Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja tartott előadást Zircen a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. A megemlékezésen elhangzottakból kiderült, hogy a II. világháború után kiépülő kommunista hatalom a tulajdonuktól megfosztotta az egyházakat, majd sorra indultak perek, eljárások egyházi emberek ellen. Az előadó beszélt Mindszenty József esztergomi érsekről, akit a világ akkori hetven bíborosa közül elsőként börtönöztek be, így ez a tett az egész katolikus egyháznak egy felkiáltójellel ért fel. Politikai kérdésekben meghatározó segítője, tanácsadója volt Endrédy Vendel zirci apát, és ez a kapcsolat megpecsételte a ciszterciek sorsát, 1950-51-től kezdődően sok szerzetest ítéltek el, az apátnak pedig a legkegyetlenebb kínzásokat kellett kiállnia a ma Terror Háza Múzeumként ismert Andrássy út 60. szám alatt.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján rendezett megemlékezésen részt vett Soós Viktor Attila történész, Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, Ottó Péter polgármester és Bittmann Károly a Zirci Országzászló Alapítvány képviseletében. A fotó bal oldalán Czike Imre János ciszterci szerzetes látható, aki átélte az egyházüldözés időszakát  Fotó: Kelemen Gábor 

Az egypártrendszer kiépülésekor célul tűzte ki a hatalom 1948-ban, hogy leszámoljon a klerikális reakcióval, ennek jegyében 6505 egyházi iskolát államosított, s csak töredékét adta vissza évek múltán. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatásáról szintén szó esett. A kádári diktatúra sem kímélte az egyházakat, ennek egyik példája a 26 éves Brenner János Anasztáz ciszterci szerzetes, a szombathelyi egyházmegye papjának esete, akit egy éjszaka betegellátás ürügyén kicsaltak a plébániáról és brutálisan meggyilkoltak.

A megtorlásokkal párhuzamosan lehallgatták az egyházi embereket, adatokat gyűjtöttek róluk. Az úgynevezett Fekete hollók-ügy is egy ilyen jól előkészített, négy évig tartó titkosszolgálati munka eredménye volt: 1961. február 5-ről 6-ra virradó éjszaka több mint száztíz helyre egy időben érkeztek meg a fekete autók, házkutatásokat tartottak a hatalom emberei, 86 vádlottat ítéltek el, összességében 338 évnyi börtönbüntetést szabott ki a kádári diktatúra bírósága.

Az emléknap alkalmából Küzdelem a lelkekért címmel tablókiállítás nyílt a hatvanas évek hazai egyházüldözéséről, mely egy hónapig tekinthető meg az apátság látogatóközpontjában. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában