2024.07.11. 07:00
Evangélikus gyülekezeti nap Homokbödögén
Ünnepi istentiszteleten emlékezett és adott hálát nyolc evangélikus egyházközség. Az evangélikusok ünnepén a történelmi visszatekintés mellett bemutatták a homokbödögei határban talált korpuszt is.
A pápai evangélikusok 1704-től 1714-ig újra gyakorolhatták hitüket a város Fő terén, azon a helyen, melyet egy régi térkép is megörökített, tekintettel arra, hogy ott volt a templomuk, paplakuk, iskolájuk és tanítólakásuk. 310 évvel ezelőtt, amikor el kellett hagyni ezt a területet, Homokbödögén létrehozták az Összefoglalt Ágostai Hitvallású Homokbödögei és Pápai Evangélikus Gyülekezetet.
A Pápai Evangélikus Egyházközösség tíz esztendővel ezelőtt szervezett megemlékezést a homokbödögei evangélikus templomban és a település közösségi házában. A mostani alkalmon ünnepi istentiszteleten hálát adtak, emlékeztek és különböző tárgyi emlékeket mutattak be.
Az istentiszteletre megtelt az 1779-ben épült templom, ahol nyolc evangélikus egyházközség hívei azért jöttek össze Takácsiból, Pápáról, Nagyacsádról, Mezőlakról, Nemesgörzsönyből, Homokbödögéről, Tapolcafőről, Nagygyimótról, hogy hálát adjanak a 310 évvel ezelőtti befogadó nyitottságért, szeretetért.
Az istentiszteleten igét hirdetett Menyes Gyula helyi lelkész, Polgárdi-Németh Katalin takácsi lelkész, Gabnai Sándor balatonfüredi lelkész és Polgárdi Sándor pápai lelkész szolgált. A kántori szolgálatot Bertalan Beatrix végezte az orgonán.
A középkorban készült a homokbödögei Krisztus-korpusz
A templomban az egyházközségek képviselőit Kovács Zoltán országgyűlési képviselő köszöntötte, majd Péterváry Tamás régész mutatta be azt a limoges-i Krisztus-korpuszt, mely Homokbödögéről származik, hiszen itt találta meg egykoron Banai Endre néhai felügyelő. Polgárdi Sándor pápai lelkész visszaemlékezett a múlt eseményeire és bemutatta az 1708–1714 közötti vegyes anyakönyvet, amelyet a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatásával restauráltak. Emellett a lelkész közszemlére bocsátotta az intarziabetétes perselyládát is, amely 1784-ben készült.
Istentisztelet után az udvaron a lelkészek, felügyelők, gyülekezeti tagok és az országgyűlési képviselő almafát ültetett. A kultúrházban a homokbödögei néptáncegyüttes és a tapolcafői Forrás Népdalkör lépett fel.