A bor a találkozás, az ünnep, a szeretet itala

2019.03.24. 07:00

Kesla királyné szőlőbirtok adománya, avagy a hemina titka

Az ezeréves bakonybéli bencés monostor története – Gizella királynéval, egykori birtokaikkal és a borkultúrával kapcsolatosan – új fejezettel gazdagodott nemrég. Mindez egy véletlennek köszönhetően. Erről a lassan ezeréves Kárpát-medencei történetről Baán Izsák bencés szerzetessel beszélgettem.

Müller Anikó Hanga

Fotós: Müller Anikó Hanga

– A középkorban a bencés monostorok sokat tettek Magyarországon a szőlő- és borkultúra fejlesztéséért, hiszen a szentmiséhez naponta jó minőségű borra volt szükség. A nyugatról érkező szerzetesek olyan tudást hoztak magukkal, melyet az itteniek még nem birtokoltak, a szőlő annyira nem volt őshonos ezen a területen. A bakonybéli monostor legfontosabb szőlőbirtokai a mai pannonhalmi borvidék területén, Kajárpéc és Nyúl környékén voltak. Az ő borkultúrájuk a hazai monostorok közül a legrégibb, szinte töretlen, egy évezrede. A „Bakony-belében” István király alapított monostort, felesége, Gizella rokona, Szent Günter ajánlatára. Egy 1023-ban kelt adománylevél szerint Gizella királyné Erdélyben, Arad-hegyalján, a ménesi borvidék Makra-hegyén szőlőbirtokot adományozott a bakonybéli szerzeteseknek. „Én Kesla Isten irgalmából királynő, saját akaratomból és István király támogatásával Szent Mauritiusnak adományozom a Makra hegyen 8 kapa szőlő birtokot ugyan annyi szőlőművessel”áll az adománylevélben. A magyarok Gizellát Keslának hívták. Ez az ősi kapcsolat éledt újjá a közelmúltban, azóta a legkiválóbb ménesi borász, Balla Géza készít bort nekünk – mondta Izsák testvér.

Az ezeréves Kárpát-medencei kapcsolat történelmi gyökereiről Baán Izsák bencés szerzetes beszélt Fotó: Müller Anikó Hanga

Az 1023-as adománylevél elveszett, de van egy az Árpád-kor végéről származó olyan oklevél, ami összeírja az elveszett birtokokat, ebbe bemásolták szó szerint az 1023-as adománylevél szövegét. Ebből kitűnik, hogy két erdélyi falu is az adomány része volt.

– Egy véletlen folytán ismertük meg Balla Gézát, az ő munkatársa perjelünk, Halmos Ábel atya hittanosa volt Budapesten, jól ismeri monostorunkat is, ő lett a kapocs. Balla tudta, hogy ahol ő borászkodik, az a bakonybéli monostoré volt, de nem tudta, létezünk-e még, és a kárpótlások, határok és egyéb okok miatt nem gondolta tovább a kapcsolatfelvételt, mi meg sokáig nem is tudtuk, hogy hozzánk tartozott a szőlőbirtok. Aztán közvetítéssel megismerkedtünk, a közösségünk látogatást is tett a Makra-hegyre. A kapcsolat gyümölcsözővé vált, Balla Géza, aki első határon túli borászként elnyerte el az Év Bortermelője Magyarországon 2018 címet, háromféle bort készít monostorunknak, folytatta Baán Izsák a történetet.

Az egyik bor a Gratia – a szó jelentése kegyelem, ajándék, báj –, a másik, a Kesla Gizella emlékét őrzi, a harmadik, a Makra, a hegy nevére utal. A millenniumi év tiszteletére készült még egy, az ünnepi Millennium, ezer számozott palackba töltve. Szent Benedek ezerötszáz évvel ezelőtti Regulájában szabályozva a szerzetesek alkoholfogyasztásának mértékét is, azt egy heminában szabta meg.

– A bor a találkozás, az ünnep, a szeretet itala. Azt se feledjük, hogy vannak olyan történetek, ahol a bor valamilyen csodás gyógyulás eszköze és Jézus életében is jelen volt, gondoljunk a kánai menyegzőre, ahol a vizet borrá változtatta, vagy amint az utolsó vacsorán a saját áldozata jeléül választotta a bort. Nincs leírás arról, mennyi is az egy hemina, de született ennek egy spirituális értelmezése, mely szerint mindenkinek megvan a saját heminája, az annyi, ami közelebb visz az Istenhez és nem elválaszt tőle. Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát így gondolkodik a mértékéről: „Mi a hemina titka? Leginkább az, hogy a mennyiség mindegyikünk számára személyre szabott. A hemina annyi korty, vagy pohár, amennyi felemel, megvidámít, erőt, kreativitást szabadít fel bennem, bölccsé, boldoggá tesz. A hemina titka tehát a személyre szabott, a szívet megvidámító, egyedi mérték. Hiszen tudjuk, hogy ha túllépjük saját mértékünket, homály borít el, elveszítjük arányérzékünket, úrrá lesz rajtunk a rossz és megaláz bennünket.”

– Római előírás, hogy fehérborral kell misézni, így a pannonhalmi misebort használjuk. A bakonybéli monostorban a böjti időt kivéve vasárnap és ünnepnapokon kerül az asztalra bor, melyet közösen szoktunk elfogyasztani, van néhány testvér, aki egyáltalán nem iszik. A tavalyi augusztus 20-i millenniumi ünnepségen Makra-hegyi vörössel koccintott Ábel atya Márkus Zoltán polgármesterrel, a közelmúltban pedig a megújult templomunk szentelésén volt ünnepi koccintás bencés rendünk legmagasabb vezetői részvételével – mondta el Izsák atya.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában