Történettudományi konferenciát rendeztek Gizella királynéról

A Rubicon Intézet rendezvényét Rácz Árpád, az intézet elnöke nyitotta meg, kitérve Gizella királyné életére és jelentőségére. A konferencián a magyar történettudomány kiválóságai szólaltak fel, akik részletesen tárgyalták a Gizella királyné életével összefüggő eseményeket és azok következményeit. 

Az eseményen Zsoldos Attila, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója és Csákó Judit, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa tartott előadást. A szakértők részletesen tárgyalták a II. Henrik bajor herceg és Burgundi Izabella házasságából született Gizella életútját, akinek később Géza magyar fejedelem kérte meg fia, István számára a kezét. Bemutatták Gizella és István király házasságkötésének dinasztikus hátterét, és beszéltek a bajor-magyar háborús feszültségekről és a 973. évi quedlinburgi béke jelentőségéről. Kitértek Gizella és István király esztergomi megkoronázásának történetére, kiemelten tárgyalták Gizella német papi és katonai kíséretének jelentőségét, valamint az Árpád-házi királynék szerepét a későbbi időszakokban. Elemezték a Henrik császár által küldött királynéi korona és a királynéi intézmény kialakulását is. 

Kitértek a veszprémi egyházalapításra, Gizella veszprémi kegyuraságára, valamint beszéltek a veszprémi püspöknek a magyar királynék koronázásában betöltött szerepéről. Különös hangsúlyt kapott a királynéi korona Veszprémbe kerülése és az, hogy II. András miért vitte azt magával a Szentföldre. A történészek részletesen elemezték a történelmi valóságot és azt, miként alakult ki negatív kép Gizella alakjáról a krónikákban. Emellett érintették Gizella emlékezetét, valamint a passaui szerzetesi életét, temetését és a boldoggá avatásával kapcsolatos kérdéseket. 

Zsoldos Attila akadémikus elmondta: Gizella helyét alapvetően az jelöli ki, hogy Szent István, első királyunk felesége volt. Az előadásokat követően a moderátor, Szarka László, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa vezette a záró beszélgetést és összegzést, kitérve rá, hogy Gizella királyné emlékezete Veszprémben a legerőteljesebb. Összefoglalták a konferencia fő eredményeit és megvitatták, hol a helye Gizellának a magyar királynék történetében, valamint a magyar államalapítás és a Szent István korabeli egyházszervezés kontextusában.