Mátyás elleni összeesküvés miatt késett a lapzárta

Nemzettörténetünkkel kezdődött nyomdászatunk története, azaz az első hazánkban nyomtatott könyv témája, eredeti címe a Chronica Hungarorum, A magyarok krónikája. Történetünket meséli el latinul, így ha nem ír hozzá a nyomdász előszót, azt gondoltuk volna, Rómában készült. De tudjuk, 1473. június 5-én, pünkösd előestéjén került ki Hess András budai nyomdájának első termékeként, egyben az első Magyarországon nyomtatott könyv volt. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első nyomtatványként világi könyveket jelentessenek meg.
A Budai krónikának tíz fönnmaradt példánya ismert. Jubileuma alkalmából újra megjelentette az Országos Széchényi Könyvtár, és az OSZK működtetésében lévő Ciszterci Műemlékkönyvtárban, Zircen is bemutatta Farkas Gábor Farkas művészettörténész. Arról beszélt, hogy zseniális húzása volt a nyomdásznak a témaválasztás, aminek egyik okát maga megjelölte az említett előszóban. Tapasztalta, hogy minden magyarnak kedves és szívderítő a népe története. Hasonló témájú kiadvány akkoriban még csak egy volt, az Hispániáról szólt. S Európában igény mutatkozott arra, hogy a magyarokat megismerjék, megtudják, mit keresnek a kontinens szívében.

Hess Andrásról egyébként nem sokat tudunk, azon kívül, hogy német származású. Nyomtatványai árulnak el róla fontos dolgokat. Rómában tanulta mesterségét, onnan hozzánk csábította Karai László budai prépost, Mátyás király római követe. Azt ígérte neki, támogatást kap, önállósodhat és lesz piaca, akkoriban ugyanis túlkínálat mutatkozott nyomdászokból Itáliában.
Hess 1471-ben érkezett Budára ötven kilónyi ólombetűvel. Az ő betűkészletének formáit egyébként hamarosan mi is használhatjuk gépeléskor a számítógépen. Visszatérve a Rómából Budáról érkező szakemberre: fejből összeácsolt egy présgépet. A büdzséje felét pedig a velencei papír adta ki. Rögtön nekilátott a munkának, az mégis 1473-ig tartott. Hogy lehet ez? Úgy, hogy meg kellett szakítania. A terv az volt, hogy 140 oldalas lesz a krónika, de csak 133 oldalas lett.
A Budai krónika fő mecénását, Vitéz János esztergomi érseket – a magyarországi nyomdászat fő mozgatóját, aki felismerte e technológia jelentőségét – a visegrádi palotában a makacs és öntörvényű Mátyás egy vita hevében képen törölte, pedig atyai mentorának tartotta korábban. A pofonról egy követ jelentéséből tudunk. Következménye összeesküvés lett, amiben benne volt Janus Pannonius költő is, de az uralkodó visszaállította oldalára egyesével az urakat, akik királycserét akartak. Hess pedig egy évig gondolkodott, a már kész könyvvel mi legyen. Végül a legolcsóbb módon rövidítette le, a rá veszélyes szövegeket kivette.