2023.10.18. 08:00
Pont a Somlónál? Ezen meg fog lepődni!
Vármegyénk igen különös múltra tekint vissza, két okból is. Egyrészt, mert egészen a XVIII. századig nem rendelkezett állandó vármegyeházzal, másrészt pedig – bár székhelye hivatalosan mindig Veszprémben volt – a vármegyei hatóságok által kiállított oklevelek nagy része mégsem itt, hanem az akkori Vásárhelyen, azaz Somlóvásárhelyen íródott.
Ez az épület biztonságot nyújt – 1887-ben készült el a ma is használt vármegyeháza. Elődje a várban volt Fotó: Benkő Péter
Vármegyeházuk nem lévén a vezető nemesség bizonyos más célra használt épületekben gyűlt össze, így palotákban, nagyobb épületekben, de előfordult, hogy a szabad ég alatt. Arról csak feltételezések vannak, hogy a feudális jogokat biztosító okleveleket, egyéb iratokat, a vármegye pénzét az egyes tisztviselők őrizték.
S noha a vármegye mindenkori hivatalos székhelyének nevét viselte és viseli, a hatósági, máig fennmaradt oklevelek nagyobb részét mégis Somlóvásárhelyen keltezték. Veszprém vármegye nemességének zöme ugyanis a Bakonytól Nyugatra fekvő területen élt, emiatt célszerűnek találták a Somló környékén összehívni a gyűléseket. A török kor kemény időszakában, az 1500-as évek második felében a korszerűbb erődítésű Pápa városában gyűlésezett a vármegye, bár állandó székhelyet, vármegyeházát nem építettek.
Ahogy tehát vármegyénk határai, úgy annak vezetése is olykor-olykor vándorolni kényszerült.
