Fekete Istvánra emlékeztek Ajkán

Fekete István ajkai író volt, jelentette ki Horváth Tibor, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke a Csikólegelőért Egyesület irodalmi délutánján. A civil szervezet január 25-én, az író születésének 124. évfordulóján tartotta a programot. Horváth Tibor előadásában elmondta, hogy Fekete István 1929-ben került Ajkára Nirnsee Ferenc győri disznókereskedő birtokára.

Tisler Anna

Horváth Tibor előadását érdeklődve hallgatták Fotó: Gyarmati László

A csaknem 6 ezer holdas birtokon 22 ezer sertés, 1800 birka és 200 hízómarha volt, valamint malom, fűrészüzem, tejüzem is működött, és termeltek többek között gabonát, cukorrépát. Fekete István szerette a sokrétű tevékenységet, új termelési módot vezetett be, új növényeket honosított meg.

A területen élő emberekért is sokat tett. A sajátjából napi tíz liter tejet adott a cselédek gyerekeinek. A bánya vezetését rábírta, hogy a birtokon élő gyerekeket vegyék vissza a bánya által fenntartott iskolába, hogy ne kelljen kilométereket gyalogolniuk. Támogatta a katolikus templom építését is. Mindkét gyermeke Ajkán született. Az emberek szerették őt, Nirnsee Ferenccel viszont egyre feszültebb lett a viszonya. Írói pályafutása a Nimród vadászújságban 1931-ben a vizsláról megjelent cikkel kezdődött, majd az ölyvről írt, valamint a farkaskutya veszélyességéről is. A lap főszerkesztője, Kittenberger Kálmán felfigyelt a jó stílusára, és biztatta, hogy írjon többet. A Gazdatisztek lapjában is jelentek meg írásai. Regénypályázatra írta A koppányi aga testamentumát. Nyert, és egyből országos hírű író vált belőle. A második regénye, a Zsellérek szintén pályázatra készült és nyertes lett. Ahogy egyre ismertebbé vált, úgy mérgesedett el a viszonya Nirnsee Ferenccel, aki sérelmezte, hogy miért nem a birtokkal foglalkozik. Állásajánlatot és lakást kapott Budapesten, 1941-ben elköltözött.