Sokrétű a Bakony, a Balaton-felvidék népművészete

Farkas Balázsné Petrikowski Marianna szövő népi iparművésznek, az egyesület elnökének köszöntője után Csik Richárd önkormányzati képviselő szólt a megjelent vendégekhez, elmondva, a művészettörténeti tanulmányaiból ismert megnevezések már középiskolai tanulmányai során megmaradtak benne, s ezek itt az alkotásokon, népi motívumokon visszaköszönnek. Autentikus környezetben megszervezett kiállításról beszélt, majd a köszönet szavaival folytatta, hiszen nem csak a motívumokat, a népi hagyományokat kell véleménye szerint megőrizni. – Az egyesület ebben erős, de a fiataloknak is megtanítja, továbbadja a hagyományokban lévő tudást. A város feladata pedig az, hogy az ehhez szükséges eszközöket, például a kiállítási teret megadja – hangsúlyozta.

Az elnök asszony ismertette a nap eseményeit, hiszen a megnyitót és a fogadást szakmai konferencia követte a Laczkó Dezső Múzeumban. Megköszönte a múzeumnak, hogy helyet adott idén is számukra, hiszen tavaly a negyvenéves fennállásukat is itt ünnepelte az egyesület, a Bakony–Balaton-felvidék népművészetét mutatva be. Az egyesületről elmondta, nyolcvanegy tagjuk a népművészet összes szakágát képviseli, idén a faragás került előtérbe, mely a vármegyére igen jellemző. Azt is hozzátette, az egyesület tizenkilenc tagja vesz részt az idei hagyományőrző napokon.

Mészáros Veronika muzeológus tájegységünk népművészetét igen sokrétűnek nevezte, hiszen jellemzőek a gazdag díszítésű faragott és spanyolozott pásztorművészet mellett a faragott, vésett, faberakásos sarokpadok, székek, a faragott, festett vagy intarziával ékített ládák, az aprólékos fehér hímzésű kendők, terítők, a rendkívül változatos hímzések, vászonszőttesek. Sok település kerámiái, a faragott csutorák, bőr vadásztarisznyák mind jellegzetes, híres darabjai népművészetünknek. – A bemutatott díszes tárgyakkal mai alkotók a mai használóknak üzennek. Üzenetük az alkotásban rejlik, bennük a nemzeti kultúrát gazdagító népi iparművészek tevékenysége fogalmazódik meg.

A megnyitó illő hangulatát Pusztai Boglárka és zenekara játéka nyújtotta.

Délután négy előadást hallgathattak meg a résztvevők. Veszprém megyei szokások, hiedelmek, különleges tárgyak címmel Mészáros Veronika, őt követően a Dunántúl botos táncai címmel Vastag Richárd aranysarkantyús táncos, a népművészet ifjú mestere, táncpedagógus, a Gerence Néptáncegyüttes vezetője volt az előadó a konferencia első részében. Majd Sevella Zsuzsanna Gránátalma-díjas népijáték-fejlesztő pedagógus, az M-ART Egyesület elnöke Tanuljunk népművészetül!, végül Bereczky Csaba fafaragó népi iparművész, a népművészet mestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Átörökítendő értékeink című könyvének bemutatója és a szerző Dunántúli pásztorfaragások című előadása következett.