Kíméletlenül kacagtatnak

A kíméletlen kacagtatók vasárnapig szórakoztatják a humorfesztiválon a közönséget. Kiemelkedő mulatság volt a szeptemberi Rádiókabaré felvétele és a Beugró kontra Dumaszínház estje. A kabaré napjára betört hidegfront miatt a sátorban enyhült a forróság, de a hangulat az őrült jelenetektől a tetőfokára hágott.

Litkai Gergely konferanszié ráhangolásként elmesélte, hogy nagy a dilatációja, az ilyen hirtelen hőmérsékletváltozás esetén összemegy, a 195 centiméteres testmagasságából legalább tíz centit veszít... Ezután elsorolta a változatos est rövid tartalmát, könnyed szórakozást, amolyan csalamádét ígért a humorra éhes közönségnek. A gondolat mentén haladva megállapította, hogy a tévéshowműsorok, a bulik országa vagyunk, aminek következtében Ady sorait kicsit átírva „Magyarország csillámtetoválás a Jóisten tenyerén”.

Első számként Hadházi László köztársasági elnök levelét olvasta fel, amit a nemrég született brit trónörökös ajándékaihoz mellékelt Áder János. Volt abban minden, ami persze az eredeti, herendi ajándékok között nem szerepelt, kacsintós kép Orbán Viktorról, csikóbőrös cumisüveg és más magyaros ajándéktárgyak. Az előadó egyéniségével, tehetségével mindent kihozott a jól megírt levélparódiából, az ajándékcsomag részét képező, 1870 forint értékű Erzsébet-utalvány bejelentésénél kitört a vastaps. A hazai újgazdagokat állította pellengérre a híres balatoni vitorlásversenyről szóló jelenet.

A Kékszalag résztvevőinek karakterét, lelkivilágát ragyogóan formálták meg az előadók, görbe tükröt tartva mindazoknak, akiknek élete csak a pénzről, a méregdrága cuccokról szól, és akik egy percre sem tudnak lazítani, szabadulni gazdagságuk fitogtatásának kényszerétől. Vida Péter a honfoglalás idejéből idézte meg a népi hagyományokat a Leszállott a turul című dialógusában. Karakteréhez kiválóan illett a szerepe, ami az utóbbi években egyre gyakrabban előcitált ősmagyarosdi karikírozásával napjaink társadalomkritikájaként értelmezhető.

Ezt követően újításként egy zenés hip-hop számban Litkai Gergely magasröptű mondandóját énekelték el a közönség nem kis derültségére , refrénje csak ennyi: „Ne nézzél!” Elkerülhetetlen téma a kabaréban a stadionépítés és a hazai foci helyzete. A futballjelenetekben sorra kerültek a döntéshozók, akik számolatlanul döntik a pénzt a sportágba, de nem kímélték a szerzők a hazai foci neves képviselőit, edzőit, sőt, a miniszterelnököt sem.

A színpadon egymást követték a helyzetkomikumok, Aradi Tibor többször spontán nevetésre késztette a társait. Szintén kitett magáért a szuperhős és a szerelő duója, majd a hakniról szóló műsorszámban brillíroztak az előadók, a közönség folyamatos fuldokolása közben. Hadházi és Aradi TEK-es duója eszméletlenül jó, a két előadóművész láthatóan élvezi a szerepet, Aradi mimikáját, mozdulatait Hadházi is nehezen viseli röhögés nélkül.

A közönség pedig gyakori tapssal díjazta a rögtönzéseket, a művészek is többször belenevettek a jelenetbe. Hófehérke és a hét törpe esete sem kímélte a nevetőizmokat, a sajátos feldolgozás különösen emlékezetesre sikerült. Az est csúcspontját kétségtelenül a rádiócirkusz állatbemutatója jelentette. Az evolúciós elmélet mentén haladva eszméletlen poénok követték egymást, a színpadon a művészek tobzódtak a különböző állatok bemutatása során, mindent elragoztak, amit az állatokról tudni kell, több spontán poén az égig korbácsolta a hangulatot. Megtudtuk Hadházitól többek között: az összes állatot feldobták, amelyik fennmaradt, abból lettek a madarak, amelyik nagyon leesett, abból meg a vakond! Kiderült, hogy a szarvas az erdőből alakult ki, ezért van két ág a fején, valamint, hogy az őzike a szarvas húga. A szarvasbogár eredetének különös magyarázata: a szarvas és a katicabogár nászából született. A nézők és az előadók is végignevették a számot.

Ezután Bruti egy szál gitárjával a kellően felkészített közönségnek a Trafikmutyi című dalt énekelte el, amivel jócskán beletrafál a közhangulatba. Az üzleti szféra és közélet görbe tükrét tartotta a közönség elé Janklovics Péter és Elek Ferenc az Avatóbeszéd című számmal.



A trafiktörvény újra előkerült egy hosszabb jelenetsor erejéig, amin könnyesre kacagta magát mindenki. Keményen kifigurázták a bürokráciát, majd a fösvények klubja aratott osztatlan sikert. Az estet Kertész Ricsi zárta, aki eredeti egyéniségével, sajátos szabolcsi tájszólásával, a falusi életből vett témájával színesítette a háromórás műsort. Másnap este különleges produkciót adtak elő: a Dumaszínház három üdvöskéje a tévéből jól ismert Beugró két sztárját hívta ki versenyre.

A jelentek főleg az improvizációra épültek, ami korlátlan lehetőséget adott az előadók egyéniségének, spontán ötleteinek kibontakoztatására. Nem is fogták vissza magukat, Debreczeny Csaba emlékezetes volt német rendőrként a Balatonnál, Pokorni Lia és Hadházi László duójának a lezuhanó repülőgépes száma, majd a hívószavas játék aminek témája a fröccs volt, kihozott mindent Mogács Dánielből és Janklovics Péterből. Két, naptól leégett stand-upos strandolós jelenete óriási sikert aratott, csakúgy, mint a bekérdezős játékban a büdös húsos, vendéglátós szám.

Mindent beleadtak az előadók a Rémtételben a vizsgázó diák megbuktatásába, karikírozásába, de meggyűlt a bajuk Mogáccsal, aki olykor föléjük kerekedve jócskán feladta a leckét és a poénokat bírálóinak. A kutyás témában újra Hadházi és Mogács kacagtatott kíméletlenül. Az egész est pergő ritmusban zajlott, kiváló jelenetekkel és fantasztikus, megismételhetetlen improvizációkkal. A televízióból jól ismert műsorvezető, Novák Péter jóvoltából egyetlen percre sem ült le a hangulat, a közönség szünet nélkül nevette végig a két órát. A műsorok versenye békés döntetlenre végződött.