Isten képes mindenkit átalakítani a kegyelem által

Mégis mint valami halk szellő lengedezik az emberek között a vágy egy magasabb érték iránt. XVI. Benedek pápa, de már VI. Pál is jó pár évtizeddel ezelőtt kimondta, „a világnak hiteles példaképekre, tanítókra van szüksége”. Nem csak beszélni kell erényről, kereszthordozásról, házastársi hűségről, a mindennapi munka becsületes elvégzéséről, a gazdasági, politikai üldözöttek, a menekültek védelméről, hanem tenni kell, cselekedni kell. Maga Krisztus mondja ki a legszociálisabb figyelmeztetést: amit a legkisebb testvéremnek tettél, azt nekem tetted. A szentek ezt a krisztusi életprogramot valósították meg. Ők sem születtek szentnek, az Isten segítségével lettek azzá. Átformálódtak, képesek voltak szeretetből Istenért, és a másik emberért élni. Cselekedeteik, melyeket titokban tettek, az Istenért, a másik emberért most ragyognak a hit, és egyház egén. Nem üstökösök, hanem csillagok, s tudjuk a csillagok vezetésével képesek vagyunk a sötétségben is irányt venni célunk felé. A szentek példájukkal segítenek, ők előttünk jártak és bizonyítják, hogy Isten képes mindenkit átalakítani, a kegyelem által, és boldoggá tenni embert és rajta keresztül a világot.

Ilyen példa előttünk a most szentek közé iktatott II. János Pál pápa, akivel többször is megadatott a találkozás.

Nagy Károly atya (jobbról) a cserkészek lelki vezetőjeként találkozott a Szentatyával, aki rózsafüzért adott neki emlékbe
(Fotó: archív)

Ha kronológiailag visszaemlékezem, mint fiatal teológus, az állami hatóságok kegyességéből Lengyelországba utazhattam Krakkóba. Az a hír lengedezett, Wysynszki ellen kineveztek egy új püspököt. Ott ministráltam a krakkói Mária templomban a miséjén. Csak a Gondviselés tudta, nem Wysynszki bíboros ellen, hanem mellé helyezte Wojtylát.A másik emlék a fényképeket nézegetve Róma, amikor mint cserkész, a nyugat-európai cserkészek lelki vezetőjeként együtt miséztem vele a magánkápolnájában – fel- idéztem a krakkói találkozást a személyes audiencián – és mint a fénykép is mutatja – átadom a Mindszenty dokumentumokat. Búcsúszavai a magyaroknak így szólt: „Szeressétek a Szűzanyát, Ő védi országotokat.” Kezében a Mindszenty emlékek, az enyémben tőle a rózsafüzér. Én az emléket őrzöm, amikor fiatal tanítványommal most már sírja fölött miséztünk, a rózsafüzért meg édesapánk, aki kezében magával vitte a családi sírboltba.


Nagy Károly
apátkanonok, a Szent Mihálybazilika plébánosa