hagyományőrzés

2018.01.20. 09:30

A néptánc régi rétegei vannak itt

A napokban több sikeres csoportról szólva is elhangzott a vezető személyének fontossága. Az érintettek szerények ilyenkor, de a szakma és a szervezetek jól látják, ki érdemes az elismerésre.

Tóth B. Zsuzsa

Fotó: Tóth B. Zsuzsa

Szabó Csaba, a Tördemic Néptáncegyüttes Egyesület művészeti vezetője Pro Comitatu-díjat kapott a Veszprém Megyei Közgyűlés elnökétől, Polgárdy Imrétől.

Az elismerés a legújabb és társadalmi szinten a legjelentősebb a sorban, ami Szabó Csaba érdemeit illeti. A Népművészet Ifjú Mestere szívéhez azonban saját bevallása szerint a Fülöp Ferenc-díj áll legközelebb. Az UNESCO által is nyilvántartott elismerést egyedül ő kapta meg megyénkben. Nem elhanyagolható az sem, hogy országos szólótáncverseny különdíjasa is. Csaba az első hagyomány- őrző táncos volt, aki saját vidékének a táncanyagát szolisztikusan, hangszerkísérettel fogadtatta el országos zsűri előtt. Nyolc éve vezeti az egyre nagyobb sikereket elérő és egyre ismertebb, ma már egyesületi formában működő Tördemic Néptáncegyüttest, amelynek négy gyermek- és egy felnőttcsoportja mutatja be a hagyományokat. Csaba közben vagy ötszáz általános iskolás gyereket tanít táncra. A fellépéseken, ha kell, maga végzi a hangosítást, a próbákon apjuk helyett apjuk a kicsiknek, és helytáll férjként, családapaként is. Kutatja a vidék hagyományait, két éve dalárdát vezet Kapolcson, hogy a helyi fiatalok és idősebbek kedvükre tanulják az énekeket, a helyi és a néptáncmozgalomból való dalokat. A dalárdával az év végén regöltek is. Felsorolni sem kevés mindazt, amiben tevékenykedik, s ezután sem akar hátradőlni.

- A helyi kultúrát próbálom visszatanítani, itt az a cél, hogy idővel zenekar is legyen a dalárda mellett. Célunk, hogy a megye, a járás megismerje saját dalait. Eddig több mint százötven órányi anyaggyűjtésünk van erről a vidékről, de megkaptam a másfél évtizeden keresztül ki nem adott gyűjtéseket is.

A gazdag Tapolca környéki anyagot még fel kell dolgozni, és ki kell adni majd az énekeket, hogy az iskolák is megkapják, aztán előnyben részesítsék – magyarázza. Az együttesbe ma már az egész Tapolcai járás területéről tartoznak gyerekek, fiatalok, sőt a Sümegi járás településeiről szintén. A tánc mellett a helyi szokások felelevenítésében szintén aktívan részt vesznek.

- Most egy aratásos műsort állítunk össze eredeti hangfelvételekkel, nyárra elkészül. Előtte azonban a Muharai Elemér Népművészeti Szövetségtől kapott lehetőséggel élve nagyszabású képzést tartunk tavasz végén hagyományőrző táncosoknak juhászokkal, zenészekkel, kézművesekkel. A tudományos fórum mögött ott lesz az együttes és a szakma. Fórumok színesítik a programot, bemutatjuk a gyűjtéseket, vitát rendezünk, hogy a Balaton-felvidéket végre elfogadják önálló tájegységnek. Létjogosultsága legyen, hogy az itteni egy külön tánc, viselettel, koreográfiával együtt. Végre mi is büszkék lehessünk. Ugyanis a vidék még fehér folt volt, eddig nem fogadták el, arra hivatkozva, hogy nem voltak gyűjtések. Balszerencséje ez a megyének, amely egykor Zalához tartozott, ezért jó ideig nem tartották fontosnak, hogy Tapolca, Nagyvázsony környékével foglalkozzanak. Senki földje volt ilyen szempontból. A korábbi gyűjtések múzeumba kerültek, vagy nyerészkedés reményében nem publikálták azokat. Esetleg azok birtokában a kutatók tovább- álltak más vidékekre, ahol nem volt akkora a nyomás a kommunizmusban. A kalotaszegi, mezőségi, rábaközi, kalocsai fontosabb volt, mint a saját anyag. Pedig a néptánc régi rétegei vannak itt, értékes anyag, amit újra össze kell gyűjteni. Rengeteg a hagyományőrző a környéken, idős prímások élnek még, van sok citerás, brácsás is – mondja Csaba. Állítja, hogy a szomszéd jó példájából lehet, kell is tanulni.

Fotó: Tóth B. Zsuzsa

- A Vas megyeiek jó pél-dát mutatnak hagyományőrzésben, ők csinálták hasonlóképpen, ilyen képzéssel ismertették el a hagyományaikat. Mindig próbálunk tanulni a nálunk tapasztaltabbaktól, ez nem szégyen. A Tördemic Néptáncegyüttest zalai mintára kezdtem el felépíteni annak idején, hogy technikás, erős táncra tanítsuk a gyerekeket. Ma már azt is tudjuk, hogy háromévente létre kell hozni egy-egy csoportot, mert az az ötévente megújuló együttesnek jó táptalajt ad. Nyitott szemmel kell járni, el kell menni a táncegyüttesekhez, beszélgetni kell velük, nem pedig bezárkózni – tanácsolja az együttes vezetője. Amikor legutóbb, három évvel ezelőtt lapunk írt a terveiről, Szabó Csaba azt mondta, úgy szeretné, hogy öt év múlva Tapolca környékén olyan mozgalom legyen, amilyet mindenki irigyelhet. Nos, a terv megvalósult, ezt a csoport eredményei is igazolják.

A tavalyi versenyeken a legerősebb együttesekkel egy szintre kerültek a tördemiciek produkciói. Az országos megmérettetéseken ma már mindenki tudja, hogy ha ők ott vannak, akkor komoly műsorra számíthatnak. Ez persze egyben elvárást is jelent feléjük, de tény, hogy egy nyolc-éves együttestől szép eredmény. A balatonboglári, országos Méta Fesztiválon második helyezést szereztek a táncosok a bakonyi, Bala- ton-felvidéki koreográfiákkal. Ugyanazokat a Homokbödögén rendezett régiós versenyen szintén elismerték, korosztályukban elsők lettek. A celldömölki néptáncfesztivál szakmai zsűrije kimagaslónak értékelte a csoport munkáját. További eredményük, hogy ősztől a Baranyai Zoltánné igazgató irányításával működő badacsonytomaji Szín-Vonal Művészeti Iskolával együttműködve már néptánc- képzést folytatnak, a gyerekek bizonyítványt kapnak a tanultakról, ez pedig a továbbtanulásnál is előnyt jelent. A badacsonytördemici önkormányzat adja a helyet, az együttes a szakmai hátteret, a Szín-Vonal iskola biztosítja az intézményes hátteret, a Muharay szövetség hagyományőrző oldalról támogat. Így épül fel az együttes, amely a Tördemic Néptánc-egyesület része Szántai Attiláné elnöksége mellett.

Szabó Csaba számára magától értetődő, hogy átadja a feladatok egy részét.

- Gyakran az a gond az együtteseknél, hogy az ember csak magára épít, nem osztja meg a gondokat, feladatokat másokkal. Pedig nem bírja egyedül. Bölcsebb dolog ön-kritikával felismerni, hogy mi az, amit más jobban tud. Azt tegye ő, mert kikészülünk, ha mindent magunk csinálunk.

A másik örömmel segít, a magáénak érzi, hát hagyni kell – mondja Csaba, aki oktató munkatársaira szintén számíthat. A csoport másik vezetője Mersics László, aki a Sümeg környéki tanítványokat veszi szárnyai alá, Fekete Péter mostanában tért haza Brazíliából, ott tanított néptáncot fél éven át, immár másodszor, most visszaáll itthon az oktatók sorába.

Fejes Samu Márta az együttes ruhatárosa, ő a logisztikában segít. Nem elhanyagolható természetesen a szülők támogatása sem. Csaba rögtön felveszi velük a kapcsolatot, ha gond adódik a gyerekekkel.

- Vallom, hogy a siker egyharmadát teszik ki a gyerekek, másikat a szülők, a maradék a pedagógus lehet. Ha bármelyik hiányzik, idő kérdése csak, hogy a gyerek mikor esik ki a csoportból. Mi majdnem minden próbán tortát eszünk, mindig van valakinek születésnapja. Olyankor kiénekeljük magunkat, de az is előfordult már, hogy egy szülő egyenpólót vett minden gyereknek, így támogatott bennünket. Egy másik szülő hajójeggyel lepte meg a csoportot, amikor Bogláron léptünk fel. Süteményvásárt is rendeztek már többször. Szóval jó a közösség – szögezi le a táncegyüttes vezetője, aki azt is tudja, hogy mi a titka a gyerekek helyben tartásának.

- A legerősebb helyben tartó erő a közösség. Abból kell felépíteni egy magot olyan táncosokkal, akik büszkék rá, hogy tudnak valamit. De csak a maximalistákat lehet így megfogni, a kényelmesebbeknek a szép ruha kell és a líra. Nálunk érdekes módon mindössze ötszázalékos a lemorzsolódási arány éves szinten. Ezt a csoport sikere is teszi, ugyanakkor a sikerhez pedig kell, hogy tegyenek érte, és a kör itt bezárul. Fontos az is, hogy a gyerekekkel beszélgessünk. Le kell ülni velük, ha kell, apja helyett apja legyen a tanár. Időben ez közel annyit tesz ki, mint a próba maga, de megéri. Nehézséget okoz, hogy a munkahely hiánya miatt nagy az elvándorlás. A huszonévesek elmennek külföldre vagy vidékre. De ha tudunk munkát adni, csoportok vezetését például, akkor van rá némi esély, hogy itt maradjanak. Ha pedig mindezt a helyzetet elfogadjuk, akkor nem lelki be- tegek leszünk, hanem azt mondjuk, hogy ez az élet rendje – mondja Csaba, mintha mi sem lenne ennél egyszerűbb. Ami a terveket illeti, a hamarosan induló népzenei szakkört 2019 szeptemberétől már népzenei képzés válthatja fel a tapolcai zeneiskolában.

- A néptáncmozgalom erősödése terén sokat jelent a támogatás, de például a Fölszállott a páva című tehetségkutató verseny is számított – szögezi le Csaba, aki nem mellesleg két kisgyermek boldog édesapja is. Tizenegy éves kislánya és másfél éves fia örömmel táncol, és per- sze a felesége ugyancsak néptáncos. Hogy is lehetne másképpen!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!