Kohéziós Alap: kissé eltolták? - ÁSz-jelentés az uniós pénzek felhasználásáról

Az ÁSz napokban nyilvánosságra hozott anyaga Magyarország európai uniós pénzügyi kapcsolatait és a támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzések 2008-as tapasztalatait mutatja be.

A téma fontosságáról talán elég annyi, hogy a költségvetésben megjelenő EU-források 2004. évi közel 127 milliárd forintja 2008-ra meghaladta az 520 milliárdot. Mivel kezdők vagyunk az unióban, egyes területeken igazán csak abból lehet következtetni a teljesítményünkre, hogy a többi országéval összevetjük.

A nemzetközi összehasonlító adatok 2007-es állapotot tükröznek. Ezek többek között megmutatják, hogyan használtuk ki a régi és az új tagországok által is elérhető strukturális alapokat - bevett rövidítéssel az ESZA, ERFA, EMOGA, HOPE, azaz a szociális, a regionális fejlesztési, a mezőgazdasági orientációs és halászati orientációs alap forrásait. Magyarország ezekből a felhasználható forrásokat teljes egészében lekötötte. A kifizetésekről 2007-es adatok állnak rendelkezésre.

Közműépítés Kapolcson. A Veszprém-Művészetek völgye nagy szennyvízprojekt is a Kohéziós Alap forrásaiból valósult meg

(Archív-fotó: Penovác Károly)

Ezek szerint a legjobb eredményt addig Írország érte el (91,92 százalék), mi a 84,9 százalékunkkal az érintett 25 tagállam között a 10. helyet szereztük meg. A velünk együtt csatlakozók közül egyedül Észtország előzött meg bennünket a 9. helyével. Az úgynevezett Kohéziós Alapot 1993-ban hozták létre a legelmaradottabb területek fejlesztése, felzárkóztatása érdekében. Az indulásnál Spanyolország, Írország, Portugália és Görögország volt jogosult rá, a csatlakozásunkkor már Írország kimaradt ebből a körből. 2007-ben rajtuk kívül a 12 új tagállam részesült belőle.

Hazánk az év végén mért 47,26 százalékos kifizetési aránnyal a 9. helyen áll, az új tagországok között pedig a 6. a sorban. A jelentés megállapítja, hogy az unióból érkező források fogadásához, illetve lebonyolításához szükséges intézményi, szabályozási és ellenőrzési feltételrendszert az uniós és hazai előírásokat figyelembe véve kialakították hazánkban.

Az ellenőrzési rendszer be is töltötte a szerepét, ugyanakkor nem mentes az átfedésektől és az esetenkénti egyidejű ellenőrzésektől - rögzítik a számvevők. Véleményük szerint erősíteni kellene a munkafolyamatba épített, úgynevezett első szintű ellenőrzési funkciók működését.

A Nemzeti Fejlesztési Tervre rátérve rögzítik, hogy a 2004-2006-os időszakra rendelkezésre álló keret több mint 100 százalékát kötelezettségvállalással lefedtük, ennek értéke 2008 végére közel 727 milliárd forintot tett ki. Összességében a kifizetések arányát is megfelelőnek tartják.

Az elmaradásoknál kedvező helyzetet teremt, hogy az EU-bizottság nekünk is engedélyezte az idei évre halasztott felhasználást egyes területeken. A Kohéziós Alap itthoni felhasználása kapcsán úgy vélik, hogy ezt az időszakot a projektek megvalósításának időbeli elhúzódása, a nagymértékű költségtúllépés és műszaki tartalomváltozás, illetve az ellenőrzések által feltárt jelentős hiányosságok jellemezték.

A vizsgálatok által feltárt szabálytalanságok közül a közbeszerzési törvény megsértését, a téves elszámolást, a jogosulatlan, nem elszámolható tételek igénylését, kifizetését, a projekt nem vagy nem megfelelő mértékű megvalósítását, a támogatási szerződéstől való eltérést és a késedelmes teljesítéseket említik legtipikusabbként.

Az ÁSz szerint a kifizetések növekedésével az EU és hazai szervek által végzett ellenőrzések számának növekedése várható, és a szabálytalanságok pénzügyi következményekkel járhatnak. Úgy vélik, kiemelt figyelmet kell fordítani a szabálytalanságok lehető legnagyobb mértékű feltárására, nyomon követésére, az adósságmenedzsment hatékony működtetésére, valamint az uniós támogatásokból megvalósult projektek kötelező működési monitoringjára.

Ezek nem megfelelő működtetése jelentősen meghosszabbíthatja az EU-val való pénzügyi elszámolási és zárási folyamatot, ami kedvezőtlenül hathat a hazai költségvetés helyzetének alakulására.A 2007-2013-as uniós költségvetési periódus első két évét a jelentés szerint a felkészülés és a programok lassú beindulása jellemezte.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) teljes keretének több mint 50 százalékát hirdették meg és 19 százalékára történt szerződéskötés. Az összesített adatok kedvező alakulását a kormány egyedi döntési hatáskörébe tartozó kiemelt projektek előrehaladása nagymértékben befolyásolta.