Az összetartozás szimbóluma

A két évvel ezelőtt a veszprémi önkormányzat és a Keresztény Katonák Egyesülete összefogásával megvalósult emlékmű a II. világháborúban is helytálló koronaőrök szakmai és emberi nagysága előtt tiszteleg. 1944. november 6-án ugyanis a koronát a jogarral, az országalmával és a karddal együtt Veszprémbe szállították, s egy hónapon át itt óvták nemzetünk jelképét.

- A Szent Korona nem múzeumi kegytárgy, hanem a mindenkori magyar állam élő jelképeke, a nemzeti egység kifejeződése. Az évszázadok során király- és köztársaságpártiak, jobb- és nemzetükhöz kötődő baloldaliak számára egyaránt fontos volt. Tudta mindenki, a korona jelképezte az évszázadok során azt, hogy mindig több, ami minket magyarokat egymáshoz fűz, mint ami elválaszt - mondta el a Jókai utcai Szikla bejáratánál, az emlékmű előtt Kövér László. Az országgyűlés elnöke hozzátette, Szent István koronája az ország határain túl élő magyarság jussa is, mert a nemzet nemzet marad, bárhol is húzzák meg az országhatárokat. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő köszöntőjében az összefogás jelképének nevezte Lugosi László két éve átadott alkotását, hiszen a városvezetés, a civil szféra és a katonák közös tenni akarása kellett ahhoz, hogy megvalósuljon az emlékhely, s minél többen megtudják mi történt Veszprémben a II. világháború idején.

A nemzeti egység kifejeződése a korona, hangsúlyozta a megemlékezésen Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: Szabó Péter Dániel)

Ezt követően Oláh Emil alezredes, protestáns tábori lelkész Márfi Gyula érsek mondott áldást. Utóbbi kiemelte, a korona szakrális tárgy, amely egy nemzet egységét jeleníti meg. A megemlékezés koszorúzással zárult.