Báró bekerülhetne a világ legjobb négylábúi közé

Három évvel ezelőtt írtunk arról, hogy a háromgyerekes családapa két kutyája felkészítésével foglalkozik a veszprémi tűzoltólaktanyában is, amikor szolgálatban van, és éppen nem kell társaival vonulnia. Beszámoltunk arról, hogy akkoriban a tűzoltóság anyagilag is támogatta az állatok felkészítését, ugyanis hosszú távon számítottak ezekre az ebekre. Ma már ezeket a költségeket gazdájuknak és csapattársainak kell előteremteni - havonta 30-35 ezer forintot. Mindenesetre szeretnék, ha a katasztrófavédelem a jövőben támogatná az önkéntes csapatot.

- Az aranyszőrű, most négy és fél éves Nétusz, valamint a három és fél éves Báró labrador fajta - mutatja be hű társait 35 éves gazdájuk. - Barátságosak, családcentrikusak, speciális feladatokra kiképezhetők. Belőlük remek vakvezető kutya nevelhető, de épp úgy befoghatók vadászatra, mint vízből mentésre. Ők úgynevezett puha szájúak, azaz a lelőtt vad csontjait nem roppantják össze. Bevethetők kábítószer és robbanóanyag, valamint eltűnt személyek keresésére. Ez utóbbi feladatra kapott felkészítést Nétusz is, aki a vaksötét pincében is megtalálja a labdáját, vagy ha kell, a keresett személyt. Ma már azt is tudja - Báróval együtt -, hogy csak akkor ugasson kitartóan, ha valakit nem természetes testhelyzetben talál: fekszik, guggol, összegörnyedve kuporog. Mondjuk egy összedőlt ház romjai alatt...

János szabadidején kutyakiképzéssel foglalkozik Herenden. A fiatalember Bárót az elmúlt másfél évben több mint tíz alkalommal vitte el felkérésre leégett épületekhez, amikor felmerült a gyújtogatás gyanúja.

- Kutyám legnehezebb dolga akkor volt, amikor egy leégett csárdánál a tűz után tizenegy nappal kellett körbenéznie. Egy idő után lefeküdt az üszkös fákra, s orrával mutatta: itt keressétek a tűz okát! A rendőrök onnan mintát vettek, majd bevizsgáltatták laboratóriumban. Hogy mi lett az eredménye, nem tudom. Mindenesetre a kutyám utólag is megérzi, ha a lángok gázolaj, benzin, hígító vagy éppen petróleum miatt keletkeztek.

Hirschl János elmesélte, hogy idén januárban tizenkét veszprémi és ajkai tűzoltó kollégájával csatlakozott a Pest Megyei Kutató-mentő Szolgálathoz. Arra szövetkeztek, hogy szabadidejükben segítsenek a bajbajutottakon, ha különleges helyzetben speciális mentésre van szükség. (A ruháikra és a technikai eszközökre eddig összesen több százezer forintot költöttek.) Az egyik nemesvámosi cégtől bármikor kölcsönkérhetik a terepjárót, ami rendkívül nagy segítség erdős-hegyes vidéken eltűnt személyek keresésénél.

- Valamennyien vállaljuk a veszélyt azért, hogy másokon segíthessünk. Szeretjük a kihívásokat. Gyakorlatilag folyamatosan készülünk a leendő bevetésekre. Természetesen én a kutyáimmal dolgozom, de vannak közöttünk olyanok, akik kiválóan használják az alpintechnikát és a különböző műszaki-mentési felszereléseket. Zsámbékon márciusban volt egy megmérettetésünk, ahol 56 órán át állandó készenlétben kellett állnunk, illetve különböző feladatokat kaptunk. Volt ott imitált gázrobbanás, összedőlt épület, kútba esett férfit kellett kimentenünk. Ami rám várt: eltűnt személyeket kellett felkutatnom, akiket kollégáim szabadítottak ki. Egyszer sem adott hibás jelzést a kutyám, mert az a többieknek sok órás felesleges munkát jelentett volna. Az elmúlt évben több helyre hívtak az állataimmal, amikor lakásból vagy éppen idősek otthonából tűnt el valaki. Szóval, jól sikerült a vizsgánk, így került be a veszprémi csoportunk a Pest megyei Pilis Mentő Csoportba. A főváros közelében élő két csapattársammal, Földvári Péterrel és Balázs Lászlóval - kutyáinkkal együtt - utaztam el májusban Szlovéniába, ahol embert és állatot próbára tevő versenyen vettünk részt. A meredek terepen fekvő, sűrű eredőben volt a legnehezebb a kutatás, de helyt álltunk. Tizenhárom országból 18 csapat érkezett, mi az öt megfelelt gárda között végeztünk. Ezt a versengést szakmai körökben jegyzik, ami annyit jelent, hogy ezek után bármikor hívhatnak bennünket külföldi katasztrófa helyzetekhez. Báró teljesítmény-füzetébe is bekerült a jó szereplést igazoló bejegyzés.

Fél évvel ezelőtt Hirschl Jánost és a szintén herendi, műszaki mentésben jeleskedő Molnár Lászlót az a megtiszteltetés érte eddigi teljesítményük alapján, hogy tagjai lehettek a Huszár névre keresztelt, civilekből álló állami mentőcsapatnak. Az 59 tagú társaság Hajdúszoboszlón októberben az ENSZ kutatási és mentési tanácsadói előtt remekül vizsgázott: a világon eddig csak 12 gárda kapott ilyen magas szintű minősítést. Az eddigi sikerek alapján Bárót jövőre mestervizsgára viheti a gazdája - ha lesz rá pénze... A kutyus bekerülhetne a világ legjobb négylábúi közé. Ez lenne ám az igazi csahos karrier!