Most a keneseiek szavaznának az akarattyai leválás miatt

Ennek egyik jele, hogy balatonkenesei civilek aláírásba kezdtek népszavazás kiírása érdekében. A kérdés lényege az, hogy egyetért-e a válaszoló a leválást előkészítő bizottság által kijelölt határvonallal. A testület múlt csütörtökön rendkívüli testületi ülést tartott, amin ez a téma is napirenden volt több másikkal együtt, azonban Tömör István polgármester elnapolta az ülést határozatképtelenség miatt; az alpolgármesteren és egy képviselőn kívül más nem jelent meg. A Helyi Választási Bizottság egyébként megállapította, hogy 662 darab érvényes aláírással látták el a kezdeményezést.

A kenesei népszavazás egyik nevesített kezdeményezője Braccini Éva, aki a Naplónak azt mondta, hogy a leválás különböző véleményeket, érzelmeket váltott ki az emberekben. Hangsúlyozta, hogy a határ kijelölése megdöbbentette őket, ezt is jelzi a rövid idő alatt összegyűjtött sok száz támogató aláírás. A leválást előkészítő bizottság jelenlegi elképzelése szerint Balatonakarattyához tartoznának olyan területek, amelyek mindig is Balatonkeneseiek voltak - mondta.

- Így például az üdülőtelep is, ami a legjobban szíven ütötte a keneseieket – tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy jobb lett volna, ha a leválást előkészítő bizottság folyamatosan tájékoztatást ad a határvonal kijelölésének menetéről. A népszavazás eredményével szeretnénk egy irányvonalat mutatni a következő testület tagjainak, vagyis azok, akik bekerülnek a testületbe, a tárgyalások során mindenképpen ehhez a határhoz ragaszkodjanak. Ez a kezdeményezés nem szítja fel a kedélyeket – adott hangot véleményének.

Az ülésen részt vett Farkas Sándor, a leválást előkészítő bizottság tagja is, aki szerette volna véleményét megosztani a nyilvánossággal, de mivel azt elnapolták, így erre nem volt lehetősége. A Napló érdeklődésére azt mondta, hogy szerinte pénzkidobás egy újabb szavazás rendezése, hiszen a határokról majd csak az új testületek döntenek konszenzus alapján. (Amennyiben kettéválik a város, úgy a 2014-es önkormányzati választásokon már külön helyhatóságra lehet voksolni. A két település tárgyalóbizottságainak hat hónap alatt kell megállapodni a vagyonról és a területről, ha ez sikertelen, akkor azokról bíróság dönt.)

- A bizottság által meghatározott határvonalnál az önkormányzattól kapott információkat használtuk fel. Mindent, amivel számoltunk, így a bevételt, kiadást, utakat, világítást, egyszóval mindent a hivatalból kapott adatokból számítottunk ki.
Hozzátette, hogy megkapták a balatonakarattyai utcajegyzéket, az alapján húzták meg a határvonalat, amit egyeztettek a jegyzővel, a főépítésszel, a megyei főjegyzővel. Farkas Sándor beszélt arról, hogy többször jelezték: egyeztessenek a problémás kérdésekben, de eddig süket fülekre talált a kérésük, azzal utasították el azt, hogy nem időszerű.

- Nem tudom, mi értelme van ennek a szavazásnak, a két település nem kerül távolabb egymástól, vannak együtt elkezdett fejlesztések, vagyis közösen kell működnünk.
Úgy vélekedett, hogy vannak, akik kenesei oldalon a válást próbálják érzelmi síkra terelni.

- Tiszteletben tartjuk a kezdeményezést, de igazán nem tudjuk kezelni, ugyanis az önállósodási folyamat még javában tart, nem beszélhetünk közigazgatásilag különálló Balatonakarattyáról - erről már Udvardy Gábor, a leválást előkészítő bizottság elnöke beszélt érdeklődésünkre. Elmondta, hogy a jogszabályok szerint a területhatárokról a következő önkormányzati választások után létrejövő testületek által kijelölt bizottságok tárgyalnak, így most nem látja értelmét arról szavazni, hogy mi legyen Balatonkenese településhatára. - Jobb lett volna, ha tárgyalóasztal mellett tudjuk megbeszélni azokat a kérdéseket, amiket esetleg mások problémának tartanak, az egymásnak való üzengetésbe nem akarunk belemenni. Pont emiatt kértük a polgármestert, hogy üljünk le tárgyalóasztalhoz, de ő elutasította ezt arra hivatkozva, hogy túl korai.

 – A leválást előkészítő bizottság munkája márciustól, vagyis megalakulása óta nyilvános volt, minden anyag fent van az interneten, ezért találjuk furcsának, hogy az augusztus eleji népszavazás előtt nem sokkal erősödtek fel a határvonallal kapcsolatos balatonkenesei vélemények – jegyezte meg az elnök. - Továbbra is nyitottak vagyunk, hogy tárgyalóasztalhoz üljünk.

A nyilvánosságot biztosító helyi lap októberi számában a polgármester és a leválást elkészítő bizottság is hosszan ismertette érveit, álláspontját. Tömör István szerint a legfontosabb üzenete mondanivalójának a települési területhatár kijelölésével kapcsolatos, illetve azzal, hogy nem kívánnak közös hivatalt működtetni majd. Utóbbival kapcsolatban az a véleménye, hogy elválás esetén a közös hivatal működtetése a problémák, viszálykodás és ellenségeskedések forrása, talaja és színtere lenne. A határvonal kijelölésével kapcsolatban pedig azt hangoztatta, hogy a maradó balatonkenesei részen élők körében ez talált legkevésbé támogatásra.
-  Több olyan terület lenne Balatonakarattya része (üdülőtelep, a régi szőlészet, Matacsalja, Hosszúmező), ami mindig is Balatonkeneséhez tartozott. Múltunk és történelmi hagyományainkat figyelembe véve az általunk meghúzott határvonalat tudjuk csak elfogadni.

A leválást előkészítő bizottság egyébként – mint ahogy állásfoglalásában olvasható – továbbra sem kapott arra választ, hogy a polgármester által megjelölt határvonal milyen jogi és szakmai alapokon nyugszik, szemben a bizottságéval, ami jogilag, szakmailag és történelmileg teljesen megalapozott.