Hírek

2013.03.12. 20:34

Példaadó elődeink

A magyar nemzet is ragaszkodik állhatatosan ezen fontos jogaihoz s azért jogosan követeli, hogy a védelmi rendszernek szabályozása vagy átalakítása, Magyarországra nézve, mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történjék. Többek közt ezeket a gondolatokat vetette papírra Hollán Ernő a magyar védelmi rendszerről közreadott értekezésében, ami a Pesti Napló 1867. január 9-i számában jelent meg.

Nagy Imre

Ki ő? Egy méltatlanul elfeledett szabadsághős, későbbi had- és vasútépítő mérnök, akinek hitvallása, erkölcsi tartása, szellemisége ma is követendő példa lehet. Hollán Ernő 1824-ben Szombathelyen született, majd 1839-ben a bécsi hadmérnöki akadémiába került, ahol nemsokára a legjobb növendékek közé tartozott.

Hadnagyként, majd főhadnagyként Lembergben állomásozott. 1848. június 1-jén századossá nevezték ki, majd legendás vörössipkásaival a vajdasági harctéren, Fehértemplomnál, Szenttamás ostrománál tűnt ki vitézségével. Kossuth őrnaggyá és hadmérnöki főnökké léptette elő Pétervárad várában, ami - Hollán erődítési munkálatainak köszönhetően - egészen a szabadságharc bukásáig kitartott.

Ezután Hollán Ernőt internálták, majd bebörtönözték. Szabadulása után Bécsben él, majd 1854-ben megnősül, békási Békássy Antóniát veszi nőül. Itt kapcsolódik a történetbe a kis pápa környéki település, ahol ma igyekeznek feléleszteni a kiváló mérnök kultuszát. Hollán politikai pályafutása, törekvései elnyerték Széchenyi tetszését, de bizalmasa Deáknak is.

 



Az országgyűlésnek 1865-től tagja, részese a kiegyezést előkészítő munkálatoknak. 1867 után a közlekedési minisztérium, majd 1870-től a honvédelmi minisztérium államtitkára. 1875-ben soron kívül lett tábornok, majd a székesfehérvári honvéd kerület parancsnokaként tényleges állományba lépett. Ezzel parlamenti munkájának is vége szakadt.

1881-ben altábornagy lett, majd öt év múlva nyugalomba vonult, és tagja lett a főrendiháznak. A Magyar Tudományos Akadémia hadtörténeti bizottsága és a millenniumi kiállítás katonai csoportja elnökeként, a Magyar Mérnök- és Építész Egyletalapítójaként élénken részt vett a közéletben.

Hollán Ernő 1900. május 28-án, életének hetvenhetedik évében hunyt el. Békáson, a család sírboltjában nyugszik. Hadmérnöki tevékenységével egész életében összefüggött a vasút fejlesztésére irányuló törekvése. Kidolgozta a magyar vasúti hálózatot, ami nem mindenben egyezett az osztrák kormány által követett eljárással. Neki is köszönhetően öt év alatt mintegy 4000 kilométernyi vasútvonal készült el, ez a rohamos fejlesztés tette lehetővé később a magyar gazdaság rendkívüli kiterjesztését.

Különös érdeme volt a törökországi vasúti csatlakozás ügyében, de szintén neki köszönhető a vasúti igazgatóság szervezése, a szakerők csoportosítása és az új tehetségek nevelése is. Hollán Ernőről március 15-én Áder János köztársasági elnök jelenlétében emlékeznek meg Békáson. Mint azt Horváth János polgármester mondja, Hollán életfilozófiája, tettei pontosan mutatják a helyes utat, melyre most nagy szükség van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!