A kényszertörlés az új cégbírósági eszköz

Az idei év első negyedévének végéig összesített adatok szerint a cégbíróságok 4119 céggel szemben éltek a kényszertörlés eszközével – tájékoztat a feketelista.hu portál. A kényszertörlés intézményét vélhetően azért hozta létre a jogalkotó, hogy csökkentse a költséges felszámolási eljárásba forduló végelszámolási eljárások számát, mondta Iklódi András, a portál főszerkesztője.

A cégbíróság négy esetben rendelheti el a kényszertörlési eljárást: ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és határidőn belül nem terjesztett elő törlése iránt szabályszerű kérelmet; ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye; ha törvényességi felügyeleti hatáskörben eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja; ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre.

A kényszertörlési eljárás során a célba vett cég vezetése nem hozhat a cég működtetésére vagy átalakulására vonatkozó döntést.

Felelőssége viszont nem ér véget a kényszertörléssel. Az eljárás jogerős lezárását követő 90 napon belül a ki nem elégített követelés erejéig ugyanis a hitelező keresettel fordulhat a bírósághoz annak megállapítására, kik azok a személyek, akik a kényszertörlés elrendelését megelőző három év időszakában vezető beosztásukban előidézték a fizetésképtelenség kialakulását.

Vezető tisztségviselőnek az a személy számít, aki a cég döntéseinek meghozatalában befolyást gyakorolt. A hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ám meg nem térült követelései kiegyenlítésére. A felelőtlen gazdálkodás elől tehát nem jelent menekülési pályát a kényszertörlés. A feketelista.hu szerkesztői összeállítást készítettek az ország megyéinek és városainak kényszertörlés alá került cégeiről. Ebből a statisztikából kiderül, hogy Pest megye gazdasági súlyánál is jóval nagyobb mértékben érintett.

Az összes kényszertörlés csaknem 50 százaléka – szám szerint 1929 – e megyére jut. Ezt a szakértők azzal magyarázzák, hogy (az iparűzési adó okozta székhelyváltoztatások miatt) az országos aránya Pest megyében kiugróan magas a társas vállalkozásoknak és az itt bejegyzett cégek túlnyomó része a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozik, s a kényszertörlés retorziója döntően ezeket a cégcsoportokat érinti.

Az elmúlt nyolc hónap alatt két megyében haladta meg a háromszázat a kényszertörölt cégek száma, Borsod-Abaúj-Zemplénben (328) és Fejér megyében (303). Veszprém megye a 126 kényszertörléssel a középmezőnyben van. A legkevesebb kényszertörlést Békés megyében regisztrálták.

Megyénk üdítő kivétel

A városokat illetően szembetűnő, hogy több kisebb településen nagyobb számban kerül sor kényszertörlésre, mint a náluk jóval nagyobb gazdasági súllyal rendelkező nagyvárosokban. A Budapesten bejegyzett több mint 310 000 cég közül mindössze 354-nek kellett – a jogszabályok megsértése miatt – kényszertörléssel kivonulnia a piacról. A vidéki városok között négyet találunk, ahol az ilyen eljárással törölt cégek száma meghaladta a százat. Ezek: Debrecen (156), Miskolc (116), Érd (116) és Székesfehérvár (110). Meglepő, hogy a további sorrendben nem szerepelnek olyan nagyvárosok, mint Szeged, Eger, Veszprém, Sopron.  

Kényszertörlések terültei alakulása
2013 március 31-ig

Terület

Számosság

Aránya

Főváros

354

7,7%

B.-A.-Z. m.

328

7,1%

Bács-Kiskun m.

47

1,0%

Baranya m.

201

4,4%

Békés m.

12

0,3%

Csongrád m.

72

1,6%

Fejér m.

303

6,6%

Győr-Moson-Sopron m.

67

1,5%

Hajdú-Bihar m.

292

6,4%

Heves m.

81

1,8%

Jász-Nagykun-Szolnok m.

109

2,4%

Komárom-Esztergom m.

76

1,7%

Nógrád m.

34

0,7%

Pest m.

1929

42,0%

Somogy m.

202

4,4%

Sz.-Sz.-B. m.

52

1,1%

Tolna m.

95

2,1%

Vas m.

94

2,0%

Veszprém m.

126

2,7%

Zala m.

123

2,7%