Hírek

2013.07.08. 14:15

A gyereket is börtönbe zárják?

Már a gyerekeket is börtönbe zárják? – tettük fel a sokakat foglalkoztató kérdést az új büntető törvénykönyv (Btk.) kapcsán dr. Némethné dr. Szent-Gály Editnek, a Veszprémi Törvényszék elnökének, akivel egyben fél éves mérleget készítettünk a törvényszéki változásokról.

Mátételki András

– A törvényszéken részben átalakult a bírók munkája az elmúlt hónapokban. Mi ennek az oka? –

Megyénkben az egyik legmagasabb az egy bíróra jutó kiemelt perek száma. Ezért a „kisebb” pereket csak későbbre tudták kitűzni. Tavaly sajnos tíz kényszernyugdíjazott kollégánktól kellett megválnunk, emiatt létszámhiány alakult ki csaknem minden bíróságunkon. Tovább nőtt az ügyek száma, ráadásul olyan nagy jelentőségű perek zajlanak, mint a vörösiszap-per, ahol eddig 69 napot tárgyalt a kolléganőm, kétezer oldal jegyzőkönyv készült. Említhetném a Szombathelyről átkerült MÁV Vasjármű Kft. sikkasztásos ügyét is, amiben 47 ezer oldal nyomozati anyag készült, a vádirat 164 oldalas. De még sorolhatnám a hasonló nagyságrendű ügyeket, amelyek közül egyik-másik több éve lezáratlan. Az év elejétől 47 ilyen perrel kezdtünk, ma ezeket 39-re csökkentettük. A két éven túliak száma 20-ról 11-re apadt. Az év elején ügydömping volt a cégbíróságon, de túlmunkával sikerült ledolgozniuk a hátrányt. Ugyancsak dicséret illeti a Veszprémi Járásbíróságon dolgozó büntető ítészeket is, akik 7,8 százalékról 5,2 százalékra csökkentették a két éven túli ügyeket. A hátralék ledolgozásában a polgári bírák is jeleskedtek. Reményeim szerint idén 5-6 bírával több dolgozik majd megyénkben, mint tavaly, de így is lesz létszámhiányunk. A perek számának csökkenése attól is várható, hogy az új szabálysértési törvény lehetővé teszi a tárgyalandó ügyek körének szűkítését. Csak ott lesz tárgyalás, ahol kérik. Például, ha pénzbírság helyett a bíró elzárás mellett dönt. A törvényszéken ősztől lélegezhetnek fel a kollégáim, ugyanis szeptembertől életbe lépő büntetőeljárási törvény szerint csak a legjelentősebb gazdasági ügyekkel és hivatali visszaélésekkel kell foglalkozniuk, a többi per marad a járásokon. Az életellenes bűncselekményeket változatlanul a törvényszéken tárgyalják.

 

Csak azok a gyerekkorúak kerülhetnek „rács mögé”, pontosabban javítóintézetbe, akik a legsúlyosabb bűncselekményeketkövetik el, s nem tudták felmérni tettük súlyát – nyilatkozta dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit az új büntető törvénykönyv kapcsán (Fotó: Penovác Károly)

 



– További lényeges változások történtek a tanúvédelem és a mediáció terén, ahogyan értesülhettünk róla.

– Az áprilisban kezdődött tanúgondozás elsősorban az érintetteknek hasznos, hiszen fontos, hogy a tanú ne megfélemlítve, hanem jogai ismeretében lépje át a tárgyalóterem küszöbét, kellőképpen felvilágosítva segítse az ítészek munkáját. A mediáció lényege a peren kívüli megegyezés, – például gyermekelhelyezési ügyekben –, ezzel is több idő jut a bíróságoknak a súlyosabb ügyek tárgyalására. Mindkét terület gazdája dr. Benda Beáta, aki munkaidőben a 20/314-2897-es számon várja a hozzáfordulók kérdéseit.

– Miért tarja fontosnak a nyitott bíróságot?

– Azért szorgalmazom, hogy az emberek jobban megismerjék a munkánkat, s itt elsősorban a fiatalokra gondolok. Az elmúlt fél évben például két tucatnál is több osztály vett részt bírósági tárgyalásokon, nézett körül a várbörtönben, ugyanakkor kollégáim huszonöt osztályfőnöki órát tartottak középiskolákban. Célunk mindezzel többek között az, hogy megismerjék a fiatalok, hogy egyes bűncselekményekért milyen büntetés jár, ami reményeink szerint felelősebb gondolkodásra késztetheti őket.

– A július elsejétől hatályos új büntető törvénykönyv több ponton szigorodott a régihez képest. Magasra csaptak az indulatok, amikor még a vita során híre ment annak, hogy a büntethetőség alsó korhatárát tizennégy évről leviszik tizenkét évre. Már a gyermekeket is börtönbe csukják? – hördült fel a közvélemény egy része. Mi a helyzet ezzel az érzékeny kérdéssel?

– Csak azok a gyerekkorúak kerülhetnek „rács mögé”, pontosabban javítóintézetbe, akik a legsúlyosabb bűncselekményeket követik el – például rabolnak, más életére törnek –, s fel tudták mérni tettük súlyát. A gyerekkorúakkal szemben még a legsúlyosabb esetekben sem szabható ki szabadságvesztés, hanem csak intézkedés, javítóintézeti nevelés, amelynek tartamát az új Btk. a korábbi háromról négy évre felemelte. A kábítószer fogyasztók sem úszhatják meg a szigorúbb felelősségre vonást. A jövőben az úgynevezett elterelésre, azaz a kezelésre két éven belül csak egyszer hivatkozhatnak. Azonban enyhébb rendelkezések is fellelhetőek: említhetném a nyilvános helyen történt garázdaságot, amiért korábban öt évet is kiszabhatott a bíró, ez július 1-jétől három évvel sújtható. Az ittas autósokkal kapcsolatban tovább szigorítottak: e hónap elsejétől nem 0,8, hanem 0,5 ezrelék véralkohol szint számít már bűncselekménynek. A Seres-készülékkel mért levegőalkohol koncentráció eredményét önállóan figyelembe veheti a bíróság, nem kell mellé a véralkohol eredménye.

 

Húsz éve Veszprémben

 

A keszthelyi születésű, 43 éves elnökasszony húsz évvel ezelőtt a Pécsi Jogtudományi Egyetemen summa cum laude végzett. Akkor került a Veszprémi Városi Bíróságra, öt évvel később bírói kinevezést kapott a büntető szakra. Hat évvel ezelőtt címzetes megyei bíró elismerést vett át. Tavaly nevezték ki csoportvezető bírónak a városon, majd december 1-jétől foglalta el a Veszprémi Törvényszéken az elnöki posztot. Megbízása hat évre szól. Férje, dr. Németh Balázs ugyanitt büntető bíró. Három gyermeket nevelnek, Veszprémben élnek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!