Litkai Gergely: Nevettetni nagy öröm

Jó néhány előadást láttam az idei DumaFüreden. Litkai Gergely hol konferansziéként tűnt fel, hol szervezett. A művészbejárónál telefonált, majd előadás közben a közönség reagálását figyelte, aztán a hangtechnikussal beszélt. Gondoltam, próbára teszem a humorérzékét. Amint a büfében várt a hangosítás szerelésére ismeretlenül reklamáltam nála, hogy lassan kapom meg az üdítőmet. Nyilván eltúloztam a szerepet, mert olyan megilletődött humoristát még nem láttam, ahogyan visszanézett rám. Aztán roppant nyugalommal és intelligenciával kezelve a provokációt, komolyan gyanakodva kérdezett vissza? – Ez valami vicc? Aztán a bemutatkozást követően megállapodtunk abban, hogy a humorizálást meghagyom neki. Utólag jót nevetett a helyzeten, és a megállapításomon, miszerint, ha nem tudnám kicsoda, első pillantásra bölcsésznek vagy számvizsgálónak gondolnám, de humoristának semmiképp!

– Pedig nagyon fiatalon kezdtem írni, vezettem hasonló műsorokat, középiskolás koromban több tehetségnek írtam számokat, akik azóta neves művészek lettek. Aztán beválogattak a televízió Mennyi? 30! műsorába, és onnantól elköteleztem magam a nevettetés mellett. A jogi egyetem után jött az ötlet Sáfár Zoltánnal és Ardai Tamással, hogy megcsináljuk a Godot Dumaszínházat, ezzel meghonosítottuk a stand-up comedy műfaját hazánkban. Egy kis klubban, úgy 50–60 ember előtt kezdtük. Ennek tíz éve lesz az idén – említi az évfordulót.

Litkai Gergely: Örülünk, hogy ilyen sokan kíváncsiak ránk (Fotó: Dumaszínház)

Nagyvázsonyban tartották évekig a nyári humorfesztivált, majd Füredre költöztek, ami jó ötletnek bizonyult. A rendezvénysorozat napi átlagosan három előadására sokan vettek jegyet, gyakori volt a telt ház, jelezvén, van igény a humorra. A műsorszámok többségét a hétköznapi élethelyzetekből merítették az előadók, a közélet, a politika résztvevőit csak olykor, néhány mondat erejéig kifigurázva, szerintem kímélősen kezelték.

– A Dumaszínház valóban kicsit apolitikusnak indult. Az előadások többségében most is arról szóltak, ami őket érdekli, amit vagy megtapasztaltak – vagy kigondoltak. Most viszont Balatonfüreden egy teljes este a közélet történéseit, fonákságait dolgozta fel, a műsorszámok 98 százaléka napi politikáról, annak résztvevőiről szólt. A Rádiókabaré nyilvános felvételén sem kerültük a témát – mondja, majd a helyszínről ejtünk szót.

– Nagyon szerettük Nagyvázsonyt, csodálatos a település, örömmel mentünk annak idején a polgármester hívására. Miután változás történt, egy idő után az új és a régi polgármester között egyet nem értés alakult ki, mi pedig minden ilyen dologból szeretünk kimaradni. Emellett lassan kinőttük Nagyvázsonyt, az utolsó évben gond volt a parkolással és a sátor méretével. Füreden nagyobb a helyünk, a parkolás is megoldott, és könnyebben megközelíthető a település. Örülünk Balatonfürednek, jól érzi itt magát a csapat, második éve vagyunk itt, jó cserét csináltunk – állapítja meg a főszerkesztő. Ilyenkor másfél hétre leköltözik az egész társulat a Balaton-partra, ahol több műsorszám is születik.

– Sok olyat hozunk, amit már korábban megírtunk, kipróbáltunk, többször, más helyszínen előadtuk. Emellett számos improvizáció születik, az idén egyedi és megismételhetetlen volt a Dumaszínház és a televízióból jól ismert Beugró közös estje. A Duma-aktuál keretében a rádiókabarét – ami több mint három órás nyilvános felvétel volt – az első betűtől az utolsóig itt írtuk. Ez a feladat mindig rendkívül hektikusan zajlik, hatodik éve együtt hozzuk létre a helyszínen a műsort. A végére mindig kialakul egy apokaliptikus hangulat – meghalt a műsor, nem lesz belőle semmi, vége mindennek... Aztán az utolsó napon kemény, tizenkét órás meneteléssel mindenki gépel, ír, próbál. Dolgozunk, pörgünk, nyomtatunk, mint a lézerprinter, így ezek a jelenetek teljesen újak, frissek, ropogósak, szinte tintaszagúak, mert pár nap alatt, majdnem az utolsó pillanatban itt születnek – avat be a műhelytitkokba. A szeptemberi Rádiókabaré felvételén úgy pörgött a műsor, semmit nem lehetett észrevenni abból, hogy olykor mindössze néhány órás szellemi termék debütálását látjuk. A DumaFüred egyik legsikeresebb estje, a kabaré óriási közönségsikert aratott, annak ellenére, hogy a kánikulában a hosszú előadás komolyan igénybe vette az előadókat, a közönséget.

– Az idén borzasztó hőség okozott gondot, keressük a megoldást a sátor hűtésére, szellőztetésére, jövőre már kedvezőbb klimatikus viszonyok között szeretnénk fellépni. Igazán nagy változást a műsorban nem tervezünk. Tavaly zenei programokkal színesítettük a repertoárt, az idén teljesen a humorra koncentráltunk. A nézőszám igazolta a döntést, ezerrel többen jöttek mint tavaly, aminek nagyon örülünk, hiszen tudjuk, hogy manapság mindenki megfontoltabban költ. Nagyon fontos a közönség visszaigazolása, örülünk, hogy ilyen sokan kíváncsiak voltak ránk. Szerintem a legnagyobb öröm nevettetni!

Érdekes a DumaFüred fellépőiről készített statisztika. A humorfesztivál tíz napja alatt legtöbbször, összesen nyolcszor Hadházi László lépett fel. A többiek messze lemaradtak tőle: Aranyosi Péter és Kőhalmi Zoltán négyszer, Kiss Ádám, Beliczai Balázs, Litkai Gergely és Kovács András Péter háromszor szerepelt Balatonfüreden.