Fokozódó éghajlatváltozás, csökkenő biológiai sokféleség

Az idei száraz nyár és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) friss jelentése is utalnak arra, hogy az éghajlatváltozás komolyan érinti a fajok és az élővilág sokszínűségének csökkenését, ugyanakkor a zöld felületek megóvása segíti kivédeni az éghajlatváltozás negatív hatásait. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az egyén felelősségéről sem.

Az éghajlatváltozás egyik tüneteként egyre gyakoribbá és szélsőségesebbé válik az időjárás. Éppen ezért nem elég a részproblémákat kezelni és felszínes megoldásokkal foglalkozni, hiszen a természetben a rendszerek összefüggenek.

Kardoslepke a nyári orgonán. Maradjon sokszínű a természet! (Fotó: BFNPI)

Az éghajlatváltozás jelentősen hat a biológiai sokféleségre, fogalmazta meg dr. Szalay Tímea, az MTSZ tagszervezetének, a veszprémi Csalán Egyesületnek az elnöke. Megnehezíti a fajok alkalmazkodását - kiemelten a bennszülött, szűk tűrésű fajokét -, azáltal, hogy új özönfajok és kártevők bukkannak fel. Változnak a körfolyamatok, például egy-egy terület vízellátottsága drasztikusan csökken vagy nő. Az adott terület természeti (ökoszisztéma) szolgáltatásai így jelentősen csökkenhetnek, például veszélybe kerülhet a megfelelő talajképződés, vízkörforgás, beporzás, élelmiszertermelés.

A csökkent biológiai sokféleség visszahat az éghajlatváltozásra. A földművelés kimeríti a talaj szénkészleteit, a talaj kevesebb szenet tud megkötni, nő az üvegházgáz kibocsátás, ami erősíti az éghajlatváltozást. A felborult egyensúlyú ökológiai rendszerek a klíma szabályozására kevésbé képesek. Ráadásul a biológiailag sokszínű Magyarország érzékenyebb az éghajlatváltozásra, mint sok más európai terület: ha világátlagban egy Celsius fokot emelkedik a felszíni hőmérséklet, az nálunk 1,5-2 fokos emelkedést jelenthet. Ennek fő oka a kedvezőtlen hazai felszínborítottság, mivel a nagy kiterjedésű szántóföldek relatíve alacsony természeti szolgáltatást nyújtanak.