Vasúti tervek a Balaton északi partjára

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) múlt heti ülésén Dorner Lajos közlekedési szakértő adott átfogó tájékoztatást a Balaton környéki közlekedésfejlesztési projektek aktuális helyzetéről. Az előadásra azért került sor, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) elkészített egy megvalósíthatósági tanulmányt, amiről várhatóan szeptember végén a BFT-nek is véleményt kell mondani.

A tájékoztató elsősorban a 30-as számú déli parti vasútvonal rekonstrukciójának már építési engedéllyel rendelkező I. ütemével foglalkozott. Abban bíznak, hogy a közlekedési operatív program uniós keretében meglévő pénzből még ebben a költségvetési ciklusban el tudják indítani a munkát.

A fejlesztéssel többek között el szeretnék érni, hogy Balatonaliga és Balatonszentgyörgy között 120 kilométeres óránkénti sebességre legyen képes az egyvágányú nyílt vonal. A Siófok-Szabadifürdő, Siófok-Zamárdi-felső és Balatonszemes-Balatonlelle közötti szakaszokon második vágány kiépítésével számolnak. A fejlesztést takarékosan tervezték. Csak ott akarják emelni a pályasebességet, ahol ehhez más lehetőségek is adottak, és a menetrend ezzel élni is tud. Ahol például településszerkezeti okok miatt eleve nincs lehetőség a száguldásra, ott a pályát is annak megfelelően építik, hogy az adottságokat optimálisan ki tudják használni.

Stabilizálták a balatonakarattyai löszfalat, most az aligai került sorra (archív fotó: Orosz Péter)

A balesetek megelőzése érdekében rendezni akarják az útátjárók helyzetét. Ha szükséges újakat nyitnak, vagy legalizálják a jelenleg illegálisan használt átjárókat. De ha nem indokoltak igazán, akkor megszüntetik azokat. A biztonságot és a komfortot is szolgálná majd, hogy a vágányépítéssel érintett állomásokon 55 centiméteres peronok épülnek.

Stabilizálni akarják a balatonaligai löszfalat és védőműveket akarnak kiépíteni a fonyódi Balaton-part szakasz problémás részein.

A Balaton kötöttpályás megközelíthetőségével és körüljárhatóságával foglalkozó megvalósíthatósági tanulmány szerint a 30-as számú vonal esetében többek között szükség lenne a szabadbattyáni állomás bevezető és a lepsényi állomás kivezető szakaszának átépítésére. A már említett második vágány építésen túl hasonló munkát terveznek Balatonlelle és Fonyódliget, Balatonfenyves és Balatonszentgyörgy között. A körüljárhatóság biztosítása érdekében fejleszteni kellene a 27-es Lepsény-Csajág(Veszprém) vasútvonalat.

A fenti tanulmány a 29-es, Tapolca-Csajág(Székesfehérvár) vasútvonal esetében 2015-ös dátummal számol a balatonakarattyai löszfal pályaszakasz rekonstrukciójának következő ütemével. Ez egyben azt is jelzi, hogy középtávon mindenképpen letettek a Hajmáskér-Balatonfűzfő közötti szárnyvonal megépítésével a Fűzfőn sorozatosan felmerülő ellenvélemények miatt.

A tanulmány 2020-as dátummal számol a Szabadbattyán-Tapolca vonalszakasz felépítményeinek rekonstrukciójával, az állomások és a megállóhelyek korszerűsítésével. Ugyancsak a tervekben szerepel a sebességemelés a Badacsonylábdihegy-Tapolca közötti vonalszakaszon.

Ami talán legnagyobb újdonság, hogy a szakértők célravezetőnek tartanák az északi parti vonal villamosítását. Mint Dorner Lajos elmondta, ehhez az utolsó lökést az idei nyár folyamatos mozdony meghibásodásai adták meg. A MÁV a villamosítás költségét 5,5 milliárd forintra becsüli ez olcsóbb lenne, mint a korszerű dízelmozdonyok beszerzése. A jelenleg villamosításra javasolt 18 vonal közül az északi parti vonal az 5. helyen van. Ugyancsak szerepel a tervekben a Keszthely-Tapolca-Ukk vonalszakasz villamosítása is.

A távolabbi tervek egyik érdekes eleme a 2027-es dátummal tervezett Keszthely és Hévíz közötti kötöttpályás kapcsolat kiépítése. Ez inkább villamos lenne, mint vasút. A nyomvonalát a települések utcáin alakítanák ki, a sebessége is nagyon kicsi lenne, de így is jelentős személyforgalmat tudna lebonyolítani a két település között.

Megvizsgálták a lehetőségeket

A szakértők foglalkoztak a Veszprém–Almádi közötti vasúti kapcsolat esetleges újraépítésének kérdésével is. Azonban arra jutottak, hogy a modern vasúti követelményeknek nem igazán megfelelő terepviszonyok és az egykorivasúti pálya területének, illetve környékének beépítettsége miatt nincs lehetőség egy normál sebességű vasúti pálya kiépítésére és szerelvények közlekedtetésére.