Építményadó pró és kontra

A testületben fontos funkciót betöltő, az összevonások miatti egyetlen, a pénzügyi, településfejlesztési és humán bizottság elnöke – érzékeltetve, hogy súlyos kérdést kíván feltenni –, mondandóját azzal kezdte, az utóbbi időben egyre gyakrabban gondol arra, egy év múlva már egy másik testület ül ennél az asztalnál, és elemzik majd azt a tevékenységet, amit az előttük lévők végeztek. Az első két évre rányomta a bélyegét az felhalmozott adósság, amit az előző testület rájuk örökített. Idén először, az adósságkonszolidációt követően van végre valamennyi fejlesztési lehetőségük, és nem azért kell küzdeniük, hogy a település a csődeljárást megússza. Most tudnak csak gondolkodni város jövőjén és tenni érte valamit. Ezt a munkát azonban néhány dolog mindig megzavarja. Ilyenkor elgondolkodik azon,„egyáltalán érdemes-e és szabad-e ebben a körben dolgozni"? Szabad-e közösséget vállalni azokkal a döntésekkel, amelyeket ez a testület hoz? Ekkor – merthogy nem szeretné tovább dramatizálni a helyzetet – az alábbi kérdést intézte a polgármesterhez: – Valós-e az az információ, hogy az alpolgármester asszony a városgondnokság közalkalmazottja lett, és a városi stadion gondnoki feladatait látja el?

Miután Marton Béla polgármester megerősítette, hogy ez igaz, Kontics Monika arról tájékoztatta a testületet, rendkívüli bizottsági ülést hív össze azért, hogy kivizsgálják ennek a pályázatnak a körülményeit, illetve felkéri a bizottságot, hogy az ügyben adjon ki állásfoglalást.

A testület többek között – polgármester előterjesztésben – tárgyalt a helyi adórendeletek felülvizsgálatáról. Ebben – az adófizetők teherbíró képességére figyelemmel – nem javasolta az adómértékek emelését. Mellette úgy módosította volna a rendeletet, hogy „mentesül az adó alól az a magánszemély tulajdonában lévő lakás, vagy lakóingatlan, amelyet a tulajdonos, vagy haszonélvező vagy azok egyeneságbeli hozzátartozója legalább egy éve lakás céljára használ, a lakás használata nem rendszertelen, nem idényjellegű, nem pihenés, üdülés célját szolgálja, és a lakás rendszeres, éven át tartó használata közüzemi számlákkal alátámasztható".

Kontics Monika az előterjesztéshez javaslatot terjesztett elő. Ennek lényege az volt, hogy ne tekintsenek el helyi lakosokra vonatkozó építményadó fizetési kötelezettségétől, alkossanak rendeletet a lakóhelyként használt, és a hozzájuk kapcsolódó ingatlanok megadóztatásáról. Egyben dolgozzanak ki egy, a szociális helyzetet figyelembe vevő kedvezményrendszert. Ki kell viszont világosan mondani, mire szolgálna ez az adó, megnevezni a konkrét fejlesztéseket, az évek óta elmaradt karbantartásokat. Több környékbeli településen bevezették ezt, szintén kidolgozva vele együtt a szociális kedvezményeket.

Javaslatával gyakorlatilag egyik képviselő sem értett egyet, különböző, de elsősorban szociális indokokra hivatkozva utasították el. Dr. Varjú Lajos szerint mérlegelni kell, mennyit hoz, mibe kerül ez az egész. Úgy fogalmazott, nem tartja szerencsésnek, hogy akkor akarják növelni a lakosság terheit, mikor azt a kormányzat csökkenti: „ha ez kimegy, a lakosok megesznek bennünket".

Ezt látva Kontics Monika – az eredetit is fenntartva – tett még egy javaslatot arról, hogy kérjenek árajánlatot Balatonfűzfő demográfiai és szociális helyzetének felmérésére, amely egyben megalapozza az adórendelet kivetését.

Szanyi Szilvia ekkor ügyrendi javaslatot terjesztett elő arról, hogy szavazzanak az eredeti előterjesztésről, ami azt tartalmazza, hogy a helyi lakosok a használt lakásaik után ne fizessenek adót. A képviselők ezt egy tartózkodással, Kontics Monika nem voksával megszavazták. Egyöntetűen elfogadták viszont a szociális helyzetfelmérésről szóló javaslatát.